Futás

+ A sport követése Követés visszavonása

Ha pont azon gondolkozol, hogy futógépet vennél, akkor ez az írás neked szól! Számomra új értelmet nyert az otthoni edzés! Ismerd meg a T900B-t!

Régen írtam az előző posztomat. Most meg is néztem március 25-én posztoltam, amikor is az új 500-as tájolót vettem górcső alá. Azóta sok minden történt, velem is és a tájfutó kollekcióval is. Ennek egyik szerintem legerősebb darabját az új 500-as lábszárvédőt teszteltem az őszi versenyek során. Hogy hogyan sikerült hamarosan kiderül.

2019. szeptember 27., 4 óra 45 perc, megcsörren a telefonom ébresztője. Jelzi, hogy itt az ideje felkelni és nekivágni a nagy „útnak”. Annak az útnak, amit annyiszor végigjártam már gondolatban. De fejben végigjárni és megélni, az nem ugyanaz, nagyon nem! Ott vagyok, már csak 2 óra van a rajtig, mégis még mindig hihetetlennek tűnik, hogy részese lehetek annak, amiről sokáig csak álmodoztam.

Napsütéses időjárás ide vagy oda, az ősz, majd a tél beköszöntével a nappalok egyre rövidülnek. Sajnos a munkaidőnk ezen évszakokban sem kevesebb, így aki nem olyan szerencsés, hogy nap közben be tudja iktatni a futásokat, annak bizony maradnak a sötét reggelek, esték illetve a szürke délutánok. Két fontos dolgot kell észben tartanunk ilyen futások során: egyrészt nekünk is látnunk kell, hogy ne essünk orra, másrészt a közlekedésben résztvevő többi embernek is látnia kell minket, mindannyiunk biztonsága érdekében. Mutatom a hasznos láthatósági kiegészítőket őszi és téli sötétben futáshoz!

Hello Maltodextrin! Ki is vagy te valójában? Ott vagy a tömegnövelő szerek listáján és a diétás termékeken is. Hogyan lehetséges ez? Mitől vagy több és jobb, mint az egyszerű cukrok? Tárjuk fel a szénhidrátokról alkotott tévhiteket és nézzük át a fontosabb tudnivalókat a cukrokról, hogy ne maradjanak mumusként a köztudatban.

Vége a nyárnak: ez sokakat elszomorít, hiszen bár a fák az ősz minden színében pompáznak, a reggelek egyre szürkébbek. Mások – mint én is – szeretik ezt az évszakot, hiszen végre nem olvadunk szét a napon, nem vakít el az allergia és nem esik rosszul a legvékonyabb anyag érintése is sportolás közben. A legtöbben év elején vágnak bele egy-egy új sportba, de a szeptember is csúcsidőszak ilyen szempontból. A gyerekek a suliba térnek vissza, mi pedig a nyári dorbézolás után a sporthoz. Nézzük, hogy a Decathlonban mekkora az az összeg, amiből el lehet kezdeni az őszi futást aszfalton, vagy terepen.

Rengeteg lehetőségünk van megismerkedni különböző sportokkal, és az biztos, hogy egyikkel sem veszítünk semmit. Új élményekkel gazdagodhatunk, barátokra lelhetünk. Gyerkőceinknek pedig remek lehetőség egy új mozgásforma felfedezése. Az atlétika igazán érdekes sportág, ezért szeretném kicsit bemutatni, kiegészítve az én gondolataimmal ezzel kapcsolatban és természetesen kaptok egy kis ízelítőt a termékkínálatunkból. Atlétikára fel! 🙂

Az ultrafutásról szóló cikksorozatunk utolsó részében a mentális felkészülésről olvashattok. Hogyan lehet felkészülni lelkileg egy ilyen hosszú versenyre?

… és hogyan csinálom manapság jobban? Bár az ember az évek múlásával előbb-utóbb felnő, mégis szeretünk időről-időre visszatérni a gyermeki énünkhöz. A fizikai kihíváson kívül mi mással magyaráznánk azt, hogy felnőttként szeretünk a sárban dagonyázni, gumikerekeken átgázolni, szalmabálákon átmászni, és még sorolhatnám? Sőt, mindezért még fizetünk is! Személy szerint már a kisebb létszámú OCR (Obstacle Course Race, magyarán akadályfutás) versenyeket preferálom, de sosem felejtem el az elsőt.

Örök kérdés talán: sózzunk, vagy ne sózzunk? Inkább árt, vagy jól hasznosul? Ha igen, mikor, mennyit, hogyan? Mitől függ a bevitele, miért van annyi fals információ róla? Görgessetek lejjebb és legyetek beSÓzva a választól! 😉

Az Őrzők Alapítvány munkatársai és önkéntesei azért dolgoznak, hogy a Tűzoltó utcai Gyermekklinika onko-hematológiai részlegén kezelt daganatos és leukémiás gyermekek gyógyulási feltételei javuljanak. Most te is tehetsz gyerekek egészségéért, és ehhez csupán sportolnod szükséges. Szabó-Princz Orsolya, az Őrzők Alapítvány elkötelezett munkatársa mutatja be az alapítvány futónagykövet programját.

Egyre többen választják hobbijukként a futást, sőt, sok iskolában is lehet ezt választani délutáni sportfoglalkozásként. Azonban futó legyen a talpán, aki nem sokall be a rengeteg friss ingertől és információtól, ami kezdőként kivédhetetlenül rázúdul. Elsőként a legfontosabb, hogy legyen megfelelő cipőnk, technikai ruházatunk és gondoskodjunk a folyadékpótlásról!

Úgy tűnik, az igazi nyár még kitart augusztusban, legalábbis ami a hőmérsékletet illeti. Érdemes előre gondolkodni, hiszen melegebb időben még több folyadékot veszítünk, pláne mozgás közben. Mire támaszkodhatunk a nyári záporok és az utcai kutak mellett futás közben? Az alábbi cikkben összegyűjtöttem nektek a folyadék szállítására alkalmas eszközöket, melyek az év bármely szakában jó szolgálatot tesznek futóversenyeken és edzéseken egyaránt. – Buczkó Bea ad körképet a frissítéshez tervezett kiegészítőkről.

A Decathlon futó márkája, a Kalenji a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően egyre jobb és jobb futócipőkkel van jelen ezen a cseppet sem kicsi piacon. Idén végre megérkezett az intenzív futás legfontosabb szegmensébe, a futócipők közé a két újdonság: a KD light és a KS light. Múlt héten végre tesztelhettem a KS light cipőt, összehasonlítva a jelenlegi hűséges társammal, a korábbi szériás Kiprun Long-gal. – Buczkó Bea, szenvedélyes futó tesztjét olvashatjátok a cipőről.

Az interjúsorozat folytatódik! 🙂 Egy igazán izgalmas párosítás a futás és a jóga. Sok alkalommal gondoltam már én is rá, hogy ez a két sport milyen tökéletesen kiegészítheti egymást. Kitartó és szorgalmas embernek tartom magam, főleg, ha sportolásról van szó, de sajnos a futást eddig akárhányszor, akárhogyan próbáltam, nem sikerült megkedvelnem…szerencsére azonban vannak emberek, akik felismerték mindkét sport nagyszerűségét, itt van például Csikós Szilvia kolléganőm, akivel a két sport kapcsolatáról beszélgettem.

A cikksorozat előző részében leírtam, hogy a legfontosabb az ultrafutás világában a saját utunk megtalálása és követése. Számos érdekes és inspiráló történetet találni a világhálón, rengeteg szélsőséggel és különlegességgel. Szinte mindenki máshogy csinálja, pedig a célok körülbelül ugyanazok, de mégis teljesen mások. Ebben a cikkben az én utam felkészüléseit mutatnám be nektek, az én szemszögemből, az általam helyesnek vélt módon.

Itt a nyár, már túl vagyunk az első hőségriadón, és sorra jönnek a kérdések a kutyával futós csoportokban: Hogy lehet ezt átvészelni? A jó hír, hogy mi is és a kutyánk is valamelyest szoktatható a meleghez, feltéve, hogy okosan adjuk nekik.

A Spartathlonra készülő Borbás Tibor Szabolcs az ultrafutás világában szerzett tapasztalatait osztja meg következő cikksorozatában, melyből az első írást olvashatjátok.
“Következő cikksorozatommal az a tervem, hogy leírjam tapasztalataimat a felkészülésről, frissítésről, öltözködésről.

A Spartathlonhoz vezető út című cikksorozatunk utolsó írását olvashatjátok Borbás Tibor Szabolcstól.
Tehát sikerült megfutnom a Spartathlonhoz azt a szintet, ami elég a biztos induláshoz. De tudtam nagyon jól, az hogy egyszer sikerült, nem azt jelenti, hogy akkor nyugodtan vághatok neki majd a nagy útnak!

Ha már voltál városi futóversenyen, gondolom egyszerű felidézned a frissítőpontok élményét: sörpadokra kihelyezett víz, izotóniás ital egyszer használatos műanyag pohárban. Átfurakodsz az asztalok előtt vergődő tömegen, felkapsz egy teli poharat, megiszod a felét, a többit magadra öntöd, majd egy elegáns mozdulattal jó esetben az út szélén található kukába dobod. A pohár nettó használati ideje kb. fél perc.

Már jócskán tart a tájfutó versenyszezon, így itt az idő, hogy egy termékbemutatóval jelentkezzem. A Geonaute új szimboltartóját teszteltem, íme a Termékmustra-sorozatom első része: nézzük meg közelebbről és lássuk, hogy szuperál az új szimboltartó versenyhelyzetben.

A sport számomra sosem a teljesítményről szólt, és sokáig nem is épült be úgy igazán a mindennapi életembe. Viszont amióta sportáruházban dolgozom és a sport a munkám részét képezi, túlzás nélkül állíthatom, hogy megváltozott az életem.

A húsvéti hosszú hétvégén gyönyörű, napsütéses időnk volt, így kár lett volna kihagyni a futást. Mi a Mecsekben, a Zengő lábánál töltöttük ezt a pár napot és ki is használtuk a változatos terep adta lehetőségeket.

Borbás Tibor Szabolcs írásain keresztül betekintést nyerhetünk az ultrafutás világába és megismerhetünk egy hihetetlenül inspiráló történetet. A több részből álló cikksorozatban Tibor elmeséli, hogyan lett futó, honnan jött a Spartathlon teljesítésének gondolata, végigkísérhetjük útját a felkészüléstől egészen a versenyen való részvételéig.

Nagyon divatos manapság a pulzusmérő készülékek használata főleg futáshoz, de más sportokhoz is előszeretettel használjuk. Balázs Kata, a hobbi futásért és elektronikáért felelős termékképző, sporttanácsadó pulzusmérésről szóló írását olvashatjátok.

… de úgy is csak később fogsz rájönni. Legalábbis én sokáig nem tudtam figyelmen kívül hagyni egy-két dolgot, ami miatt sokszor voltam szomorú, motivációt vesztett, de visszagondolva már csak nevetni tudok rajta. Ne hagyd, hogy mások vagy a saját butaságaid elvegyék a kedved a futástól! Következzen egy „Mit ne csinálj” lista kezdőknek.

A kocogás, hobbi futás az egyik legideálisabb sport a fogyáshoz vagy az optimális testsúly megőrzéséhez. Hogyan égessük el a legtöbb kalóriát futással? Mire kell figyelni, ha fogyni szeretnénk? Összegyűjtöttem pár hasznos tudnivalót a témával kapcsolatban.

Már csak néhány nap és az áruházakba érkezik a Begin 100 – egy tájoló, mely kifejezetten azoknak készült, akik most szeretnének megismerkedni a tájfutás adta szépségekkel.

Kicsit pironkodva hívom az én szintidőmmel canicrossnak (kutyás futás) a produkciónkat, hisz ennél sokkal gyorsabb csapatásról szól ez a sport, ám egyre inkább érzem, hogy elhagytuk a kutyával futás hagyományos szintjét. Első idei futinkon Rebi nagyon odatette magát, és életem egyik leggyorsabb idejét ráncigálta ki a lábaimból.

A múlt héten a nemzetközi termékképzés keretében elindítottuk az idei évet. Huszonhat országból érkeztek kollégák, hogy megismerkedjenek a gyártás hátterével és ennek keretében az idei évben az áruházakba kerülő speciálisan a tájékozódási sportolóknak kifejlesztett termékekkel.

Nemcsak a futásnak, hanem a sportnak általában, rengeteg jótékony hatása van a szervezetünkre, melyekkel sokan egyáltalán nincsenek tisztában. Azt tapasztalatból tudjuk, hogy futni jó, de miért is?

Alig két hónap múlva indul az új tájfutó versenyszezon. Ha épp a téli alapozásod felénél tartasz és motivációra van szükséged, jó helyen jársz. Ha pedig gondolkozol azon, hogy kipróbálod ezt a sportot, bemutatom neked, miről is szól a tájfutás, és milyen képességekre kell szert tenned, hogy jó legyél benne.

Langyos júniusi este volt. Épp vártam, hogy kezdődjön a Portugália-Spanyolország világbajnoki csoportmérkőzés, amikor chat-üzenetem érkezett. Csapattársam és régi jóbarátom volt az, izgatottan mutatta, milyen szuper terepeket talált a norvégiai Bergen község közelében az omaps.net adatbázisában. El is fantáziáltunk rajta, hogy a jövőben egyszer biztosan elutazunk oda edzeni, felfedezni a környéket. Ekkor még nem sejtettük, hogy alig két hónap múlva egy Bergenbe tartó Wizzair-járaton ülünk majd, és az idei év legnagyobb kalandja vár ránk.

A cikk előző részében megtudtuk, miért is szuper kiegészítője a jóga a futásnak, és sorra vettünk néhány, a keresztedzés során gyakorolható jógapózt. Az alábbiakban azokkal az ászanákkal ismerkedünk majd meg, amelyeket a futás utáni nyújtás során alkalmazhatunk.

A tájékozódási sportok kapcsán, legyen az akár futás vagy épp lovaglás, mindig felmerül a kérdés: “OK, de hogyan gyakorolhatom egyedül? Honnan lesz térképem? Hogyan mérhetem az időmet?”

A jóga a futás legjobb barátja. Miért is? Na nem(csak) azért, mert az ellentétek vonzzák egymást…

Napjainkban talán világszinten az egyik legfelkapottabb téma a globális felmelegedés, a klímaváltozás, és ezek hatásai környezetünkre, Földünkre, életünkre. Nem csak magánemberként, hanem futóként is igyekszem tenni környezetünk védelme érdekében. A cikksorozat második részében további környezetbarát tippeket osztok meg, melyeket a sportolás, futás során tudunk hasznosítani.

A futás unalmas. Fájdalmas, uncsi, meleg van, hideg van, fáradt vagyok, álmos vagyok, sokat dolgoztam, most megy épp egy jó műsor a tévében, meg amúgy is bolond, aki fut. Ha néha téged is utolér a motiváció teljes hiánya, és legszívesebben beülnél egy üveg nutellával a tévé elé, miközben az életeden rágódsz, akkor az alábbi tippek talán neked is segítenek abban, hogy a futás mégse legyen olyan szörnyű.

Áprilisban indítottuk útjára az első, kifejezetten tájékozódási futáshoz tervezett terméket a Decathlon fejlesztésében. Sajnos az azonnali tesztet a végső termékkel egy sérülés megakadályozta, de most, hogy ismét elkezdtem futni, már semmi nem mentette meg az éles bevetéstől!

Eső, szél, hó, fagy, mínuszok…A Télapónak meg sem kottyan. A hideg beköszöntével mégis sokan futópadra cserélik a szabadban futást. Na de mégis hol jobb? Futópadon vagy a szabadban?

A közelmúlt eseményei ismét felhívták a figyelmünket arra, hogy mi nők, mennyire védtelenek vagyunk. Egyre rövidebbek a nappalok, így szinte biztos, hogy mindannyian futunk sötétben is. Az alábbiakban néhány önvédelmi tippet osztanék meg veletek, amelyek segítségetekre lehetnek szorult helyzetben.

Egy páran talán hallottátok, de a sors és egy rossz mozdulat következtében keletkezett térdszalag sérülés miatt már 6 hónapja nem futottam. A műtét júliusban megvolt, a fájdalom szerencsére elmúlt, így hamarosan ismét futócipőt húzhatok és élvezhetem a sport és az erdő gyönyöreit. Legalábbis ez a terv! Hogy milyen elvek alapján álltam mindehhez hozzá, ezt szeretnem nektek bemutatni.

Arra készülsz, hogy megveszed életed első futócipőjét? Vagy már ezer éve koptatod az aszfaltot az ezeréves, utoljára gimiben használt sportcipődben és elérkezett az idő a váltásra? Az alábbi cikkben röviden összefoglalom, milyen szempontokat érdemes figyelembe venni futócipő vásárlása során.

Rendszeresen futok, ez az egyik kedvenc mozgásformám. Gyakran kapok kérdéseket barátaimtól az edzésemről, így most összegyűjtöttem, hogy nekem mi vált be. Gyakorlati tippek hobbi futóknak.

Mindenki ismeri az elcsépelt mondást, miszerint a gyümölcs egészséges és számtalan jótékony hatása van szervezetünkre. De mennyire ismerjük a gyümölcsöket valójában? Hogyan érdemes fogyasztani, és futóként melyiket válaszd, hogy formában maradj?

Mióta elindultak a blog tájfutással foglalkozó fejezetei, többször is megkaptam már a kérdést: « OK jól van, de hogyan kell használni egy tájolót, iránytűt? » A következő cikkben ebben szeretnék nektek segíteni!

Két ember két út, de a végén mindkettőnek ugyanaz a cél lebegett a szeme előtt: lefutni legalább egyszer a maratoni távot. Talán védettséget, elpusztíthatatlanságot remélve tőle, mint ahogyan tettem ezt én is 2014-ben. Nincs is ezzel semmi gond, ha az eszközeinket a feltételeinkhez tudjuk igazítani. Éppen ezért a felkészülésnek, szinte mindenkinél, testreszabottnak kell lennie. Ne ijedjetek meg! Nem önjelölt edző vagyok, csak egy negyven éve futni szerető ember, aki a futóközössége vezetésében is leli örömét. – Tóth Józsi, maratonista, soroksári sporttanácsadó írását olvashatjátok.

Miért is szeretem a munkámat? Azért is, mert nagyon sok érdekes emberrel találkozhatok, júliusban egy ilyen emberrel beszélgettem. Egy pragmatikus álmodozóval, aki fejébe vette, hogy nyugdíjas korában szeretné megreformálni  a tájfutást! Ismerjétek meg Luc Cloostermans-t és a Go4orienteering (Go4O) koncepcióját.

Vajon szabad-e minden sportágat kortól függetlenül elkezdeni, avagy nincs olyan, hogy lehetetlen, és soha nem késő semmi? Belekóstoltam.

Az áprilisi félmaratonom óta valahogy nem találtam a helyem a futásban, céltalanná, üressé és nehézkessé váltak az edzések. Teljes motivációhiánnyal küzdöttem, nem élveztem egyáltalán, még a kocogást sem. Ilyenkor nincs más teendő, mint újra végiggondolni a célokat, hogy újra élvezettel teljenek az edzések. Következzen 5 tipp, hogy (újra) megtaláld az örömöt a futásban!

Ahogy korábban írtam, a tájfutás alapvetően egyszerű: egy térkép, egy tájoló és egy jó környezet, jó alkalom szükséges hozzá mindösszesen. Azonban, ha szeretnétek komolyabban is, versenyszerűen űzni a sportot, akkor bizony szükség van néhány speciális eszközre, amelyek sportolás közben segítik, megkönnyítik az életeteket.

Akkor még nem gondoltam, de 2002 decembere és egy kíváncsiságból elkövetett edzéslátogatás megváltoztatta az életemet.

Alapvetően a fő sportom a tájfutás, tájékozódási futás. Lassan 16 éve űzöm, és az élet úgy hozta, hogy most már fő munkaidőben is ezzel foglalkozhatom. Sokak számára azonban ez egy ismeretlen világ, egy bonyolult, misztikus kihívás, amelynek ha teljesen őszinte akarok lenni, van is némi alapja. A következő néhány posztomban azonban emellett szeretnék rávilágítani a szépségeire is! Honnan indult, hogyan lehet kipróbálni és miért jelenleg is milliók kedvenc elfoglaltsága. Ki tudja? Egyszer talán, kedves Olvasó, a Tiéd is ez lesz?

Szereted a Decathlon Blogot? Szeretsz futni és ismered a Kalenji márkát? Ha igen, ha nem a válasz, találkozzunk június 2-án délután a Nyugati téri Decathlon áruházban, ismerjük meg egymást és fussunk egy jót!

Dunai Hunor termékképző lehetőséget kapott, hogy tesztelje a Kalenji, Kiprun Fast névre hallgató futócipőjét. A technikai tulajdonságokra is kitérve, saját tapasztalatait osztja meg ebben a cikkben.

Egyik pillanatról a másikra fordult át a tél tavaszba,sőt igazából nyárba, így nem sok időnk volt hozzászokni a hirtelen jött évszakváltáshoz. Míg a hidegben hajlamosak vagyunk könnyedén venni a futás közbeni frissítést, addig melegebb időben ezt nem engedhetjük meg magunknak! Vedd komolyan a folyadékpótlást!

Völgyi Attila hosszútávfutó, a Nyugati téren található Decathlon áruházban eladó, Kalenji termékképző évek óta. A maratoni távot kitűnően ismerő Ati lehetőséget kapott, hogy az új Kalenji Kiprun Long és Fast cipőket tesztelje. A Kiprun Long futócipőről készült élménybeszámolóját, első tapasztalatait olvashatjátok ebben a rövid cikkben.

Már átléptél egy bizonyos szintet és szeretnél kilépni a kocogás jóleső komfortzónájából… futogatsz, de nem vagy elégedett a teljesítményeddel… többet akarsz… futni akarsz, minél gyorsabban…

Sokan félünk sötétben futásnak eredni. Tény, hogy mindenhol akad olyan környék, mely egyedül nem a legbiztonságosabb, de megfelelő ruházat és kiegészítők mellett, akár egy futótárs kíséretében nincs okunk a félelemre. Mire figyelj, ha sötétben szeretnél futni?

Nézd meg a maratoni befutók arcát. Szenvedés, öröm, fájdalom, meghatottság, diadal, önbizalom. Őket vajon mi motiválja? Nézd meg az én arcom…

2017 utolsó napja, életemben másodszor snowboardon. A sok esés közül az egyik nem sikerült túl szerencsésen. Az eredmény egy törött hüvelykujj, 3,5 fél hét mozdulatlanság. A rendelőben félve kérdeztem meg: „De azért futni futhatok, igaz?”

Bár nem vagyok nagy futó, 2017-ben mégis jó pár futóversenyen indultam. Több volt tervezve, de a nem mindig jól működő time managementemnek és az ingadozó futókedvemnek hála csak 5 érmet akaszthattam a nyakamba. Megfordultam nagy futóversenyeken, szárnyát próbálgató terepfutáson, pár ezer fős félmaratonon és népszerű sárdagonyán is. Ha Te is kedvet kaptál a futáshoz és szívesen próbára tennéd magad egy versenyen, akkor válaszd a hozzád legjobban illőt.
Rövid összefoglaló 2017-es élményeimről, hogy legyél képben, mire fizetsz be!

Amikor futok, nyilvánvalóan nem látom magamat kívülről. Szeretem azt hinni, hogy kecsesen szökellő gazellaként vagy éppen sebesen száguldó gepárdként suhanok az utakon. A valóságban viszont sokkal inkább egy ziháló, cammogó medvére hasonlíthatok, aki megpróbál futni…

Eltelt egy év, ilyenkor mindig jólesik kicsit megpihenni és végigtekinteni a 12 hónap alatt összegyűjtött élményeken, eseményeken. Futóként egészen más mértékegységek és szempontok mentén történik a számvetés: idő, kilométer, versenyek száma, szintkülönbség, magasság, terep, elért célok, megvalósítandó álmok… Megmutatom, milyen volt az én 2017-en, és mit tervezek 2018-ra…

Körbejárom az aktuális őrületet a futók, fitneszesek és más sportolók körében: SMR-t mindenkinek! A népszerűvé vált henger lesz a terítéken, és megpróbálom kideríteni, hogy eszik-e vagy isszák. Okkal felkapott, vagy csak… Gyertek! Nyújtás, pajtás!

Idén kezdtél el futni és a nyári, jó időben történő edzések után nehéz megszokni a hűvösebb levegőt? Vagy eddig a futópadok szalagját koptattad és nem mertél kimerészkedni a fagyosnak vélt télbe? Rakd félre a félelmeidet, előítéleteidet és próbálj meg télen is a szabadban futni!

Úgy hozta a sors, hogy Völgyi Attila képzőtársammal a Kalenjinél kiérdemeltünk egy franciaországi futóversenyen való részvételt. Amit nem olyan rég be is hajtottunk, pontosabban futottunk. Élménybeszámoló következik.

A dolog úgy kezdődött, hogy  Alexa, a volt kolléganőm véletlenül kiejtette a száján ennek a mozgástípusnak a nevét. Természetesen lecsaptam a dologra, mert már nyár óta tolom-görgetem magam előtt ezt a problémát. Ha külön-külön nem ment, gondoltuk, megpróbáljuk együtt is.

A futáshoz nem kell sok minden, főleg az elején. Egy futócipő, és irány a természet! De indulás előtt nem árt tisztázni magunkban pár kérdést. Hány alkalommal szeretnék futni és milyen sebességgel? Mennyi időt tudok futásra szánni? Hány kilométert szeretnék teljesíteni? Ilyenkor jól jön egy edzésterv!

Elég gyakran felmerülő kérdés. Hogy mennyire is jó a régen használt futócipőnk? Hogy jó ötlet-e szaladásra használni a pince mélyéről kibányászott surranót? Egyszerűen vághatjuk rá a nemet, vagy mégsem? Hiszen nincs olyan rossz állapotban, jó lehet ez még. Nem? Hogyan is van ez? A következő posztban körbejárom ezt a kérdést. Hajtás tovább!

Szeptember második hétvégéjén zajlott le az elég népszerű és kedvelt repülőtársaság fő támogatásával a 32. Budapest Félmaraton. Ismételten élményekben dúskálhattam, ám ma nem én leszek a főszereplő. A mai cikk Licsák Andrisra, a logisztikai központunkban dolgozó munkatársamra fog kiéleződni. Miért is? Részletekért hajtás tovább.

Érezted már úgy, hogy rengeteg energia van benned, hogy szuperül fog menni majd a verseny? Miközben a fejedben mégis ott motoszkált a gondolat, hogy nem is igazán készültél fel? Nem baj, úgyis simán végigcsinálod! Vagy mégse? Avagy, miért is legyen a felkészülés mindig alap dolog.

Már aktívan pörög a polcokra is kikerült Kalenji legújabb klasszisa, a sziklás terepek új Conanje, a Kiprun MT. Tavasszal még csak hír volt, most már tény, hogy itt van. Aktuális posztomban hoztam egy kisebb beharangozót, egy eléggé hatásos videót és jó pár olyan gondolatot arról, hogy miért is lehet a hosszabb terepfutások kiemelkedő partnere ez a gall tervezők legújabb modellje. Allez! 

A nyári szünet végéhez közeledve sokan rászánják magukat a rendszeres sportolásra. A laza, lustálkodós nyári napokat lassan felváltják az órarendet szigorúan követő, tanulós, munkába járós hétköznapok. Ilyenkor talán még nehezebb megteremteni a munka-család-sport egyensúlyát.

Imádsz futni és legszívesebben napi két edzést is beiktatnál a mindennapjaidba? A túltengő energiától és a bizonyítási vágytól hajtva random futóversenyekre nevezel be, amivel szinte egy szabad hétvégéd sem marad? Ha nem is vagy ilyen sarkított helyzetben, néha jobb nemet mondani…

Ebben a nagy hőségben nehezebben vesszük rá magunkat a futásra, sok esetben még este 9-kor is fülledt a levegő. Bevallom, hogy 30 fok felett én is inkább a strandot választom a futópálya helyett. A vízparton, napozás közben viszont állandó kellékem a könyv, és ha már nem futok, legalább olvasok a futásról…

Érdekes alkotásokkal szaladtam szembe nem olyan rég. A mozgásvilág.hu tesztelt és cikket írt a Kalenji terepfutó cipőkről, a Kiprace Trail és Kiprun XT6-ról. Karakteres, mókás és nem kicsit hasznos irományokat alkottak a szerkesztők. Ami nagyon is hagy maga után mondanivalót, azaz írnivalót, hogy a “felboncolt” alanyok elég kiváló eredményt és értékelést kaptak! Hajtás tovább!

Lúdbőr. A katarzis adta örömmámor. Izgalom miatti gombóc a torokban. Ezeket éreztem, mikor a Láthatatlan Futás programban résztvevő 8 ember átszaladt a célvonalon a Margit-szigeten. Mindig élvezet, ha részesei lehetünk, ahogy mások átlépik korlátaikat és akaraterővel, elszántsággal kitolják teljesítményük határait. Az első kilométerek lefutása is ilyen. Kiváltképp, ha ezt látássérült barátaid teszik.

Sajnálattal közlöm az állandó kifogáskeresőkkel, hogy egy újabb tételt ki kell húzniuk a listájukról. Merthogy bizony jó idő lett. És én ezt annyira vártam. Nem akadály a reggeli sötét, nem kell a hat réteg ruha sem, és este, munka után is bátran el lehet indulni. Szabadban edzeni igazi kikapcsolódás. Ha pedig te is önmagadat diagnosztizálva nagyfokú tél, és hidegundort állapítottál meg, akkor minden bizonnyal jól fog esni egy-két kör madárcsicsergéssel fűszerezve. Cikkemben összeszedtem azokat a helyeket, ahol gyakran megfordulok, ha kinti edzéshez támad kedvem.

Küszöbön a tanév vége, beindult a vizsgaidőszak, egyre hézagosabbak az iroda asztalainál található helyek, egyszóval nyakunkon a nyár! Az előszezon előnyeit kihasználva én már túl vagyok a nyaraláson, és a kikapcsolódás, pihenés mellett most először kapott helyet a sport is.

Félmaraton – ez a táv rengeteg futó álma. A rendszeresen szaladók az első 21 kilométeres versenyükre izgalommal készülnek, míg a gyakorlottak már a 2 órán belüli szintekre edzenek. Tavaly 10330 indulója volt a Wizz Air Budapest Félmaraton e távjának és a szám valószínűleg csak nőni fog az idei, szeptember 10-i alkalommal. Én sokadjára fogom már a bűvös 21-et futni akkor, így eddigi tapasztalatomat összegyűjtöttem nektek 21 tanácsban.

Futó sportközösségünk tagjaival pár héttel ezelőtt megnéztünk egy filmet, mely élethűen mutatja be az ultrafutók világát. Elhűlve bámultuk a megdöbbentő lelki és fizikai tusát, melyet a 42 km feletti versenyek indulói tapasztalnak meg. Még aznap rákerestünk a világhálón a hazai ultrák egyik alapnak tekinthető távjára, az Ultrabalatonra.

Anno az edzések egyik rendszeres velejárója volt a tempófutás, Fartlek. Akkor még mélyebb gondolatok nélkül, de annál nagyobb elszántsággal hasítottuk az erdei utakat és ösvényeket, egymással versenyezve. Ma már tudom, hogy az edző által időszakosan kiírt edzéstípus mögött mélyen szántó elképzelések rejlenek.

A kánikulával sajnos minden évben számolnunk kell. Idén is már-már aktuális. Természetesen az élet ilyenkor sem áll meg. Alább olvasható tíz praktikus gyakorlati tanács azoknak, akik a legmelegebb napokban is futni szeretnének.

Vannak azok a napok, azok a bizonyos reggelek, amikor azt mondod, hogy nem, nem akarom. Mégis fogod magad, ráncigál a célod, hogy menj, csináld! Kegyetlen érzés, nem igaz? Amikor a tested egy része, a kisördög csábít és győzköd, hogy kevés vagy, nem kell ez neked, nincs értelme. Hogyan győzöd le?

Szomorúan, vágyakozó tekintettel nézek ki az iroda ablakán. Délután van, kint harsogó napsütés, épp csak annyira fúj a szél, hogy ne legyen zavaróan meleg a levegő, a lengedező fák szinte ordítanak, hogy tavasz van. Visszafordítom a pillantásom a gép elé, de hiába. A bennem rejlő feszültség csak nő, és minden porcikám csak egy dolgot akar: futni, a szabadban.

Az ember vérében van a versengés. Velünk született ösztön. Régen az életünk múlhatott azon, ha valakinél jobbak voltunk. Mára ez annyiban változott, hogy nem életre menő versengések vannak. Sportírások tömkelege sulykolja belénk, hogy legyen valami célod, amiért megéri felkészülni és kilépni a komfortzónából. Kitűzöd, elhatározod, majd mindent megteszel, hogy sikerüljön, azonban a versenyen csak egy pillanaton múlt, hogy kicsúsztál a tervezett időből. Mi a megoldás? A válasz egyszerű:

Az első örökre első, egyszeri és utánozhatatlan marad az élet minden területén. Április első, már-már nyárba hajló vasárnapja mindenképpen mérföldkövet jelent az én átlagos kis életemben és nem olyan rég elinduló futó karrierem történetében: lefutottam az első félmaratonomat!

Futóként nem sok emberrel találkoztam még, akivel ne történt volna valamilyen baleset, sérülés. Ami viszont a különbség futó és futó között, hogy ki hogyan éli meg és hogyan kezeli ezt az időszakot. Fontos, hogy hallgass arra, amit a tested üzen, ide értve a fájdalom formájában jelentkező üzeneteket is. A közelgő sérülés vagy a potenciális veszélyforrások észrevétele, a képesség, hogy tudd mikor kell abbahagyni a futást és megadni a testnek a regenerálódáshoz szükséges időt – ezek sokat segíthetnek.

Már csak pár nap és a festői Dunakanyar egy rövidke szakaszát hamarosan futók ezrei fogják ellepni, köztük Just have fun futóközösségünk tagjai is. Sokat gondolkodtam, miről lenne érdemes írnom így pár nappal a rajt előtt, az internet hatalmas hálója már így is tele van hasznosabbnál hasznosabb tanácsokkal a 21,097 km-es táv sikeres teljesítésére vonatkozóan. Végül arra jutottam, hogy megint az érzelmeimre hagyatkozom és a felkészülési időt bemutatva bepillantást engedek egy félmaraton küszöbén álló futó lelkivilágába.

Túl vagyok 2017 első versenyén. Egy 25 kilométeres váltóval szálltunk be a buliba a 33. Pécs-Harkány futáson. Azt hittem, hogy kifog rajtam a mecseki emelkedő kombináció, aztán meglepetésre életem egyik legjobb rövidtáv eredményét raktam a Harkányba tartó aszfaltra. Erről hoztam egy kisebb beszámolót.

Március 12 igazi láblógatós vasárnap lehetett volna, de mégsem így lett. Helyette inkább terepfutni mentem. Életemben először. Persze reggel nem voltam teljesen biztos abban, hogy a nevezésemkor eléggé átgondoltam, hogy nyakamba veszem a János-hegyet. Viszont így, a verseny után, már tényleg láblógatva, teljesen biztos vagyok benne, hogy megérte.
WadkanZ Trail Budakeszi élménybeszámoló következik.

A Róka-hegy tetején csendesen figyeltem az előttem elterülő zajos városrészt. Húzós emelkedőt küzdöttem le éppen, egy pillanatra lehunytam a szemem és próbáltam újra nyugodtan, egyenletes ritmusban lélegezni. Az arcomat érintő tavaszi fuvallat mintha a tavalyi tavasz emlékeit hozta volna magával, egymás után villantak be a felejthetetlen momentumok, egészen a kezdetektől. Gyorsan végigpörgettem magamban, mi is történt az elmúlt egy év alatt…

A futás egy idő után monoton. Ugyanazok az útvonalak, körök ismétlődnek. Valami eltűnt belőle. Már nem hoz lázba annyira a dolog, mint az elején. Ha nem tudod folyamatos célokkal motiválni magad, vagy nem tudsz változatosan edzeni, unalmassá válik az egész. Pedig nem erről kell szólnia a futásnak. A legfontosabb, hogy élvezd a mozgást. Mivel lehet visszahozni a kezdeti „alig várom, hogy elinduljak” érzést? Talán segíthetek kicsit rávilágítani.

A sporttáplálkozás egy borzasztóan izgalmas témakör. Igaz, hogy vizuálisan leginkább érzékelhető eredménye ennek az erősportokat űzők fizikumán van, de a sportteljesítményre gyakorolt hatása minden sportnál megkérdőjelezhetetlen. Nézzük, hogyan érdemes egy futónak táplálkozni, illetve milyen étrendkiegészítők használata a legkifizetődőbb.

Szeretek nagy szavakat használni, de talán túlzás lenne azt állítani, hogy ez a hét megváltoztatta az életem. Viszont megváltozott a futáshoz való hozzáállásom, ami végül is közvetetten az életemre is kihat, nem igaz? 🙂 Na, de mi minden történt ez alatt az egy hét alatt, ami ilyen lélekemelő gondolatokat ébresztett bennem? Kicsit személyes élménybeszámoló következik.

Ha még emlékeztek, decemberben, az első 10,5 km-es verseny sikeres teljesítését övező örömmámorban világgá kürtöltem, hogy a következő gigászi cél a félmaratoni táv lefutása áprilisban. A felkészülésben a téli hónapok sem jelentenek akadályt, január második hetében óriási lelkesedéssel vetettük bele magunkat a futásba Just have fun futóközösségünk tagjaival. Mi történt eddig, hol tartunk most és mit tervezünk áprilisig?

Gyönyörű az erdő mostanság. A dér, mint valami idő-lelassító anyag bevonja a növényeket, megfagyasztja a környezetet. A köd enyhe utópisztikus látványt kölcsönöz, már-már Stephen King szerű az egész. A talaj kemény és fagyott mint ha nem is föld lenne, hanem egy keményebb és ridegebb anyagforma. Megállt az idő, teljes a csend. Csak a lélegzet hallatszik és a lépteid.

A reggeli dugó sűrűjében már tudtam, hogy nem fogok pontosan érkezni az interjúnkra, de a piros lámpáknál gyorsan megírt sms-re kapott „Semmi gond” kissé oldotta a nyugtalanságom. Exner Nikához igyekeztem, aki a Niqual fordítóiroda alapítója, a Bolba mesék című környezetvédelmi könyvsorozat írója, kétgyermekes anyuka és mellesleg nemsokára kétszeres maratonista.

Itt a tél. Az ünnepek és a lustaság nagy kihívás elé állít minket. Menjek futni, vagy maradjak bent a jó meleg szobában? Az időjárás elég szeszélyes. Ha futásra adjuk a fejünket, nem árt tisztában lenni egy-két dologgal.

Egy kissé szeles, de napsütéses péntek délelőtt, már-már ebédidő környékén gyorsan kocsiba pattantam, hogy még időben érkezzek az interjúnknak kiválasztott budai kávézóba. Fotós kollégámmal, Juhász Mátéval hamar kiszúrtuk a terem másik végében várakozó Elek-Belus Fruzsinát, a 35 éves, kétgyermekes, hosszútávfutó anyukát, a Kilométerkövek blog szerzőjét, akivel – belefeledkezve az idő múlásába – közel másfél órán keresztül beszélgettünk futásról, anyaságról, családról, motivációról.

Ultra távnak nevezünk minden olyan távot, ami a hivatalos 42,192 km-es maratoni táv felett van. Efölött már csak a hossz, vagy az idő alapján különböztetik meg a kategóriákat. A 85 km-re mind fizikailag, mind fejben nagyon edzettnek kell lenni. A felkészülés nagyon jól sikerült, elég erős évet zártam versenyek terén. Minden edzés és verseny annak a tudatában telt el, hogy ez is az év végi nagy versenyen fog majd támogatni, a Piroson. Az utolsó nagy verseny előtte, a Budapest Maraton is ennek jegyében telt és nagyon jó formában sikerült teljesíteni, így nagyon bizakodó lettem a végén. Így hát neki is ugrottam életem egyik meghatározó kihívásának.

4-5 km-nél érkezik a dráma, az a libabőrös, jóféle dráma. Lepörög egy régi emlék, kellemes foszlányaiból összeáll egy múltbéli kép és máris azon kapod magad, hogy fejben magasról teszel a külvilágra. Csak futsz, szaladsz, repülsz és próbálod életed akkori egészét összerakni.

1 hónap! Még belegondolni is szörnyű, nemhogy átélni, a részese lenni 1 hónap „nemfutásnak”. Nevezhetjük ezt kényszerpihenőnek, betegségnek, fáradtságnak, ráaggathatnék még rengeteg kifogást, de a szavak sajnos még nem feledtetik velem a belül mardosó lelkifurdalást, sőt ettől még a letapadt izmaim sem támadnak fel a tetszhalott állapotukból. Bizony előfordul, hogy néha elfogy a lelkesedésünk, összesűrűsödik az életünk vagy épp a szervezetünk kíván egy kis pihenést, viszont kellő időben fel kell ismernünk a szünet végét és nem szabad engednünk a lustaság hívogató szavának!

A múlt héten részt vettem az újabb megmérettetésen, de nem kirobbanó formában vágtam bele. A legutóbbi cikkemben arról volt szó, hogy mennyi sérülés ért engem a sportpályafutásom során; legutóbb két és fél hónapja szakadtak el részlegesen a szalagok a jobb bokámban. Kérdéses, hogy vajon szabad-e ennyi idő után spártázni?

Pár napja már olvashattatok az Innovációs Awardsról. Piri kolleganőm tollából belekóstolhattatok a Decathlon által minden évben megtartott legjobb újítások gálájáról, annak eredményéről és egyik résztvevőjéről. Egy kicsit más irányból közelítem meg a történetet. Hazai pályán mozogva könnyebb lesz, mert igen, volt a legjobbak között egy futó újítás is. Nos, lássuk a medvét.

A budapesti Wizz Air félmaraton a rekkenő hőség és a több, mint 15 000 résztvevő ellenére is egyszerűen fantasztikus élmény volt! Kellett egy kis idő, mire sikerült elrendeznem magamban a friss tapasztalatokat és levonni a megfelelő, rám vonatkozó tanulságokat. Az egyik legfontosabb, amit megtanultam, hogy a verseny és a futás két külön dolog.

Épp cipőtesztet végzek. A következő váltó fél-maratonomra készülve, a napi kb. 10 km-et ebben szaladom és figyelem, tárolom az infókat. Mivel a sérülésemből vissza-vissza téblábolva nem vállalok oly merészen nagy távokat, tökéletes tesztalanynak bizonyul. Na de, melyik cipőről is van szó? Kattintás tovább és kiderül. Allez!

Elég sokan észleltétek vagy hallottátok, hogy már nem csak Budapest külterületein és vidéken van Decathlon, hanem a fővárosunk központi részén is. Így a Nyugati megnyitása előtt adott volt a címben szereplő szlogen használata. Ezáltal adott volt az is, hogy szaladva tegyük be a lábunkat. Nem kis dologgal, futással hangolódtunk a Rajtra. Erről hoztam egy kisebb beszámolót.

Hoztam egy kisebb élmény cunamit a II. CEP Fehérvár Félmaraton futásról. Oly rég szaladtam versenyszerűen. Oly rég éreztem a libabőrt attól, hogy milyen fantasztikus hangulata tud lenni egy több száz futást szerető ember társaságában nekiszaladni egy adott távnak. Végre megszakadt a szenvedésem és jött egy királyi futam, a II. CEP Fehérvár Félmaraton.

Életemben először áprilisban húztam „igazi” futócipőt a lábamra, majd a kezdeti nehézségeket leküzdve, miután már minden alkalommal örömömet leltem a futásban és teljesen átkattant az agyam, engem is megcsapott a versenyszellem szele. Talán természetes is, ha valaki egy idő után büszke a saját sikereire, akkor már nem csak magának, de másoknak, más körülmények között is szeretne bizonyítani. Tapasztalt futótársaim olyan nagy lelkesedéssel, sokszor szinte mámorosan adták elő élménybeszámolójukat a különböző versenyeken való részvételükről, hogy bennem is megszületett a döntés: versenyre fel!

A japánok nem lazsálnak ha innovációk megalkotásáról, új ötletekről van szó. A nikitai reptéren nemrég átadott felújítással igazán belopták magukat a futók és a futást, atlétikát kedvelők szívébe. Egy futópályát varázsoltak a reptérből.

Ismerős? Indul a hosszúnak és minden bizonnyal fárasztónak ígérkező munkanap. A reggeli dugó és a fullasztó város már kellőképpen próbára teszi az idegeinket, a munkahelyen kitartóan küzdünk, de a megoldandó feladatok listája egyre csak bővül és úgy érezzük, soha nem lesz vége… Feszültek vagyunk, stresszelünk, majd hazamegyünk és magunkba zárkózva próbáljuk túlélni a megváltó alvás előtti néhány órát, hogy aztán másnap újra kezdődjön minden elölről… Erre viszont van egy kissé „reklám-ízű” tanácsom: NE STESSZELJ, FUSS! 🙂

Alig egy hete Erdélyország szívében, Székelyföldön tartózkodtam, ahol sikerült egy kisebb terepes kirándulást összehozni. A fenséges dombok tengerében egy Kalenji terepcipő volt a társam a megtett kilométereken.