Vendég íróink élményei

Versenyre fel!

Életemben először áprilisban húztam „igazi” futócipőt a lábamra, majd a kezdeti nehézségeket leküzdve, miután már minden alkalommal örömömet leltem a futásban és teljesen átkattant az agyam, engem is megcsapott a versenyszellem szele. Talán természetes is, ha valaki egy idő után büszke a saját sikereire, akkor már nem csak magának, de másoknak, más körülmények között is szeretne bizonyítani. Tapasztalt futótársaim olyan nagy lelkesedéssel, sokszor szinte mámorosan adták elő élménybeszámolójukat a különböző versenyeken való részvételükről, hogy bennem is megszületett a döntés: versenyre fel!

Tovább olvasok

Vega vagyok, izmos leszek!

Ha valaki ezt kijelentette volna 20-30 évvel ezelőtt, (ami valljuk be, azért nem volt régen), valószínűleg megmosolyogta volna a szakma, végtelen pénz és profi személyi edző hiányában. Nem véletlen, hogy minden testépítő étrend alapja a hús. A zsírszegény, fehérjegazdag húsok segítenek abban bennünket, (sok más létfontosságú funkció ellátása mellett), hogy izmot tudjunk építeni, legyen az bármilyen mértékű.

Tovább olvasok

…mint púp a hátamra

Bár e sorok gépelése közben épp egy üdítő hideghullám éri el hazánkat, a hőségtől koránt sem szabadulunk ilyen könnyen. Izzadunk, ha lemegyünk a pékségig, verejtékezünk, ha lehajolunk befűzni a cipőnket, patakzik rólunk a víz, ha lefutjuk az esti körünket és persze, önnön levünkben pácolódunk, ha nyeregben ülve faljuk edzőkörünk kilométereit. Szervezetünk literszám ontja magából a sós folyadékot, mi pedig azon kapjuk magunkat, hogy sivatagi délibáb-kaktuszokat vizionálva epedezünk egy üdítő korty víz után.

Tovább olvasok

Futás élmény a terminálon

A japánok nem lazsálnak ha innovációk megalkotásáról, új ötletekről van szó. A nikitai reptéren nemrég átadott felújítással igazán belopták magukat a futók és a futást, atlétikát kedvelők szívébe. Egy futópályát varázsoltak a reptérből.

Tovább olvasok

Sorsfordító sziklaélményem

Ez az első beszámolóm a blog oldalán, íródjon hát az első szikla élményemről. Eleinte e sportot amolyan kocamászó módjára űztem. Egy kedves cimborám hívott el mászni Százhalombattára, egy terembe, ahol műfalon lehetett a falmászás technikáját gyakorolni. A helyiek szavával élve „hangárnak” hívott helység telis-tele volt világi jó hangulatú emberrel. Amint jobban bele láttam a klub életébe, egyre többször hallottam, hogy “Irány sziklára!”. Furcsa volt, hisz jól éreztem magam a teremben, nem igazán gondoltam akkoriban még sziklamászásra.

Tovább olvasok

24 órás kerékpárverseny a Hungaroringen

 A Ring24 valami olyan, amire az ember a verseny végeztével azt mondja, hogy “na ide aztán soha többé” Aztán a következő évben mégis ott áll újra a startvonalnál valami újra és megmagyarázhatatlanra éhesen. Ritkán esik jól, többször rosszul. Kimerítő, fájdalmas, néha még frusztráló is, de szenvedélyes és őszinte hozzád.

Tovább olvasok

Miként ugorjunk fejest a sárba?

A legelső dolog, hogy őszintén felmérjük, milyen erőnléti szinten állunk. A versenyt végig lehet csinálni nulla edzéssel is fél nap alatt, vagy a mentőautóban heverészve az első pár kilométer után. Rajtunk múlik!

Tovább olvasok