Vinnay Patrícia összes bejegyzése

Vinnay Patrícia

Lovaglás

Az életemnek célt és igazi értelmet adó, abszolút „flow” érzést a nyeregben és a lovak mellett találtam meg. Frissen érettségizett, a pályaválasztás küszöbén álló budapesti fiatalként viszonylag szokatlan dolog szembesülni azzal, hogy egy igen erős gimnáziumból kikerülve a slágerszakok, a „kikövezett út” és egy sokat ígérő, ám mégis konfekcióélet helyett a lelkem inkább egy sokkal nehezebb utat szeretne választani. Állatok mellett, távol addigi otthonomtól…

Hallgattam rá… Elhagytam a fővárost és egy vidéki lovasiskola kollégiumába költöztem, ahol húsz évesen újrakezdtem mindent.
Tartottam a lovaktól és rosszul állt a kezemben a vasvilla. Viszont mindennél jobban AKARTAM. A szobámba zárkózva bújtam a lótémájú könyveket és tudtam, hogy jól döntöttem. Persze megkérdezték, hogy mit keresek itt tulajdonképpen. Ha ember egy ilyen környezetben ugrik neki az egyetemnek, eleinte nem biztos, hogy köztiszteletnek fog örvendeni. Ha azt mondom kemény volt, semmit nem mondtam…

Azóta eltelt hét év, tele tanulással, munkával, tapasztalatszerzéssel, minden létező lovas munkakörben. Hosszú, göröngyös út vezetett el nagy szerelmemig, a díjugratásig. Ma már, diplomával, és öt lovas végzettséggel a hátam mögött, regisztrált díjugrató edzőként a világ is másképp fest… Szabadidőmben saját lovam mellett szeretek felülni fiatal lovakra, és továbbra is tanulok mindenkitől, akitől lehet. Megszerzett jó és rossz tapasztalataim egyetlen percét sem cserélném el. Személyesen a győri áruházban találkozhattok velem.

Ember, tervezz!

Bár a hétre más terveim voltak, Ribbon Rider blogger kollégától egy nagyon jó ötletet kaptam. A tervezés, a célok elengedhetetlenül fontosak, ezért gyerekkorom óta évről évre mindig leírom magamnak a következő évi elérendőimet. Azonban blogbejegyzés ezidáig nem született belőlük. Tehát mit is tervezek huszonnyolcadik évemre? Ezúttal nem a kockás füzetbe írom le.

Tovább olvasok

Fouganza a hivatalos versenyeken!

Véget ért a szabadtéri versenyszezon, és örömmel jelenthetem: immár nem csak a gyerekügyességi, és a szabadidős eseményeken vagyunk jelen! Megjelentek a Fouganza termékek a hivatalos díjugrató versenyeken. Ez egyrészről büszkeség nekünk, és köszönjük a bizalmatokat. Másrészről pedig felelősség, hiszen a márka új irányt vett, melynek köszönhetően már nem csak a kezdő lovasok fogják várni tőle a minőségi termékeket. Valami elkezdődött. De milyen termékekkel is találkoztam az egész szezon alatt a versenyeken? Mutatom!

Tovább olvasok

“Lovas munkát keresek, minden megoldás érdekel!” – Hasznos tanácsok az illúziókon túlról

Egyre több olyan posztot látok a különböző közösségi fórumokon, amelyből az derül ki számomra, hogy sokan érdeklődnek a lovas munkák iránt. Azt is látom, hogy sokan hoznak hirtelen döntéseket, melyeket később megbánhatnak. Lehet jól csinálni. Az alábbi cikkben néhány tanácsot adok tapasztalataimból merítve, hátha megspórolhatok néhány embernek néhány felesleges kanyart az életében.

Tovább olvasok

“És tanulj, csak tanulj, minden búcsúval csak tanulj. . .” – Málna búcsúja

Az első ló, akit versenyre készítettem, gazdára talált. Büszke vagyok rá, hogy a munkánkkal mosolyt csalhattunk egy kislány arcára, akinek a társa lesz remélhetőleg hosszú évekig. Ugyanakkor mégis megszerettem, holott végig tudtam, hogy el fogják vinni, nem marad velünk végleg. Most eljött az ideje, hogy útjára engedjem. Köszönöm Kicsiló, amit általad megtanultam, boldog, szép életet…

Tovább olvasok

Mennyibe kerül egy ló?

Az egyik leggyakrabban feltett kérdés a lovazással kapcsolatban. Sokkal árnyaltabb annál, mintsem hogy elintézzük két mondattal. Mivel alapból utálom, hogy a mai világban mindent az anyagiakon keresztül határozunk meg, eddig diplomatikusan csak ennyit válaszoltam erre a becses kérdésre: “Mindenkinek a saját lova a legdrágább.” Most azonban eljött az ideje, hogy jól kivesézzük a témát, így egy egész cikket szentelek neki.

Tovább olvasok

Rózsaszín buborék, szürke valóság

Javában tart a lovastáborszezon, a nyári szünetből is hetek vannak még hátra. Ilyenkor azok is többet vannak lóközelben, akik egyébként heti 1-2 alkalommal, vagy még ritkábban járnak. Hirtelen mindenki ugratni, meg terepezni akar, és természetesen a tábor után kell mindjárt egy saját ló is – ami mind nagyon jó dolog tud lenni – amennyiben valóban eljött az ideje. De hogy mikor is jön el valójában, arról rendszerint máshogy vélekedik a kezdő lovas, a szülő, és a szakma.

Tovább olvasok

13 illemszabály, és veszélyforrás egy lovardában

A lovarda egy olyan hely, ahol sokan szeretnek elidőzni, akár csak külső szemlélőként is. Nagy családok, kerékpárokkal, kutyával, labdával, nagy hanggal előszeretettel fordulnak elő szinte minden lovas létesítményben. Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy egy ilyen hely alapvetően nem játszótér, és nem óvoda. A lovak közelében fokozott odafigyelés szükséges a balesetek elkerülésének érdekében. Ezen cikk a teljesség igénye nélkül, lovardánk tulajdonosának kifejezett kérésére született.

Tovább olvasok

Mindenki egyenlő, de néhányan egyenlőbbek…

Az életben kulcsfontosságú, hogy hogyan fordítod magadban pozitívra azokat a dolgokat, amelyek kiakasztanak. Én úgy tanultam, sosem a dolgok zavarnak, hanem az, amit azokról gondolsz, és ha nem tetszik, amit látsz, változtasd meg azt, amit gondolsz róla. Még leírni sem egyszerű, de néha elengedhetetlen, hiszen saját jól felfogott érdeked, hogy száműzd az életedből a fel-felbukkanó negatív sémákat, a lelki egészség megőrzése érdekében.

Tovább olvasok