Nagy Gábor összes bejegyzése

Nagy Gábor

Kerékpár

Gyermekkoromban megérintett a forgó kerekek giroszkópikus hatása , a kétezres évek közepe óta pedig inkább életmódnak tekintem a bringákhoz fűződő viszonyomat.

Bármi, ami két (esetleg három) keréken gurul, közel áll a szívemhez: legyen szó városi közlekedésről, országúti aszfaltszaggatásról, vagy hegyi ösvények felfedezéséről.

Írásaimmal sportunknak nem is annyira a versenyszerű oldalát próbálom megközelíteni, inkább azt az életérzést, mely bennünket, a blog szerzőit, és benneteket, kerékpáros olvasóimat életkortól, nemtől függetlenül összeköt. Kütyük, szabványok, és olaj; ez az én világom. Ha pécsiek vagytok, akkor könnyűszerrel összefuthatunk az áruházban is.

Váltórendszerek – A szükséges rossz

1927-et írunk. Egy fiatal országútis, bizonyos Tullio Campagnolo a hideg szelektől ostromolt Dolomitokban a hátsó kerekével bajlódik a szélben-esőben elfagyott ujjaival és úgy dönt, ő többet nem fog kerékrögzítő anyákkal szenvedni…

Tovább olvasok

Házi feladat

„Hat séta a fikció erdejében” címmel írta meg azt a könyvét Umberto Eco, melyet elolvasva kiderül, hogy miként lehetünk jó, sőt, mintaolvasók. Hiába sorakoztatja fel ugyanis egy tehetséges író a legrafináltabb eszköztárat, ha nem vagyunk értő befogadói.

Minden nagyképűség nélkül állíthatom, hogy a kerékpárok és alkatrészeik piacának ösvényein barangolva is alkalmazható ugyanezen elv: hiába a tele polcok, és a hozzáértő személyzet, ha teljesen „süketen” ugrunk bele egy komolyabb kerékpár megvásárlásába.

Tovább olvasok

Maradj otthon!

Ahogy az Egyesült Államok leendő elnöke nem hisz a klímaváltozásban, úgy utasítom el jómagam a megfázás intézményét. Nem emlékszem olyan precedensre, amikor a hőmérséklet eséséből adódóan kapott volna el bármilyen betegség csak azért, mert nem függesztettem fel a kerékpározást. Tekerünk, kimelegszünk, izzadunk, és amíg nem állunk meg, hogy a mínuszokban próbáljunk megszáradni, nem érhet baj.

Tovább olvasok

Olcsó játék nagy gyerekeknek

Hol is hagytam abba? Ó igen! Az a bizonyos hét, amikor is kiderült, hogy a dél-francia aszfalton ritkaságszámba menő úthibák színvonalával ér fel a hazai csúcsminőségű flaszter, és hogy az Esterel sziklakertjei mekkora élménybringázásra adnak lehetőséget… de nem erről szeretnék most áradozni, hanem azokról az újdonságokról, melyeket a következő évtől találhattok meg áruházaink showroomjaiban, a teljesség igénye nélkül.

Tovább olvasok

Full Gas!

Fogaim alatt ropogós sárrá válik az előttem tekerők által felvert vörös por, az izzadság a singletrack két oldaláról belógó cserjék által rajzolt piros csíkokat marja alkaromon. Nincs lassítás, a nyomomban is robog a tizenpár lihegő személyből álló vonat. A száraz levegőtől úgy ég a tüdőm, mint mikor elhízott tizenévesként Cooper-tesztet próbáltam teljesíteni… Mászás, gyökeres, technikás fordulókkal, szűk egynyomos ösvény, hajtűkanyar, kivágott cserje-csonkkal a közepén, gyökerekkel szabdalt ereszkedés, majd ismét tekerés, mini dirt-elem, mely után a pálya egy pumptrackre fordít rá, majd visszaérünk a kör elejére.

Tovább olvasok

Fél egészség

Esős körök után vastagon áll a sár a gépen és nem törődtök vele? Hát nem tudtátok, hogy a tisztaság fél egészség?
Fura jelenség, de ugyanaz a felhasználó, aki kocsijának tisztán tartására marokszám szórja a százasokat a kút melletti autómosó pénzbedobó nyílásába, képes úgy elhanyagolni kerékpárját, hogy a márkajelzés kiderítéséhez olyan vastag koszrétegen kell magunkat keresztülverekedni, amit bizonyos kultúrkörökben termőtalajnak hívnak…
Pedig vasparipánk állapotának megőrzése nemcsak olcsóbb, mint szénhidrogén-étrendű szekerünké, hanem része is annak a folyamatnak, amit megelőző karbantartásnak hívunk. Hogy miért is?

Tovább olvasok

A méret a lényeg?

„Az új mindig jobb”, szól Barney Stinson örök érvényű közhelye. Valóban így van ez? A kerékpározás műszaki háttere, mint a technikai sportoknál általában, szinte követhetetlen dinamikával fejlődik. Szinte napi rendszerességgel kelnek életre vadonatúj szabványok, a fórumokon és a közösségi média üzenőfalain pedig vérre menő viták indulnak ezek létjogosultságáról.

Tovább olvasok

…mint púp a hátamra

Bár e sorok gépelése közben épp egy üdítő hideghullám éri el hazánkat, a hőségtől koránt sem szabadulunk ilyen könnyen. Izzadunk, ha lemegyünk a pékségig, verejtékezünk, ha lehajolunk befűzni a cipőnket, patakzik rólunk a víz, ha lefutjuk az esti körünket és persze, önnön levünkben pácolódunk, ha nyeregben ülve faljuk edzőkörünk kilométereit. Szervezetünk literszám ontja magából a sós folyadékot, mi pedig azon kapjuk magunkat, hogy sivatagi délibáb-kaktuszokat vizionálva epedezünk egy üdítő korty víz után.

Tovább olvasok

Telepíti a frissítést?

Valljuk be, szeretünk bütykölni. Előbb-utóbb le kell cserélni valamelyik alkatrészünk. Vagy mert elkopott, vagy mert elavult, esetleg az igényeink, képességeink változtak olyan irányba, hogy módosítás szükséges a gépen. Nem vagyok ez alól kivétel magam sem. A következő sorokban azokat az újonnan felszerelt alkatrészeimet vesézem ki, melyek az utóbbi hónapokban kerültek gépemre, remélve, hogy segítséget tudok nyújtani ezzel saját fejlesztéseitekhez.

Tovább olvasok

Testedre szabva

”Engedje le az ülést addig, hogy leérjen a lába, mert elesik!”

Hányszor, de hányszor hallom ezt aggódó szülőktől, férjektől, „jobban ért hozzá, mert van kerékpárja” típusú, vásárláshoz magukkal hozott ügyeletes megmondóemberektől…

Tovább olvasok

Betondzsungel II.

Szóval ott álltam némileg tanácstalanul ennek a nem is annyira nagy városnak az egyik magaslatán, és albérletemből kitolva a gépet éhgyomorra vetettem magam a városi közlekedésbe.

Tovább olvasok