Kutyával a Magas-Tátrában 1. – Felkészülés egy hétre, két kutyával

Sok éve nem jártam igazi vakáción, a nyarak terelő tréningekkel és edzőtáborokkal teltek – no nem panaszként mondom mindezt, hisz élveztem. Ám a konkrét nyaralás egy új terep volt, új élményekkel. Az pedig, hogy két kutyával indultam neki, garantálta, hogy unalmas sem lesz.

Párom “nyaralós fajta”, és szerette volna velem tölteni a nyári pihenőjét. Ez ellen persze nem volt kivetnivalóm, de mivel aktív, kutyás nyarakhoz szoktam, nem volt kérdés, hogy a horvát tengerparton való henyélést finoman visszautasítom. Olyan helyre szerettem volna menni, ahol hidegebb van mint itthon és látok hegyeket. Lehetőleg nagyokat. Kedvesem nem adta fel, és barátaival ötletelve hamar felmerült a Magas-Tátra neve… Erre én sem mondhattam nemet!

Bal szélső kettő jött – jobb szélső kettő maradt otthon

A társaság gyanúsan hamar rábólintott arra, hogy Belzebúb fekete fattyaival közösen töltse a vakációt – nyilvánvalóan nem találkoztak még beauceronnal. 😀 Azok után viszont, hogy írásos engedélyük a kezemben volt, már gonosz kuncogással és egészen bátran kezdtem készülődni. A tervünk 5 nap intenzív túrázás volt, bejárva a környék szebb útvonalait. Az útvonaltervezést némiképp megnehezítette, hogy a Magas-Tátra bővelkedik kutyával járhatatlan szakaszokban: se a láncokkal megmászós, se a létrás részek nem kivitelezhetők két nagytestű kutyával és a libegő, illetve a sífelvonó sem opció. Kistestűvel még csak-csak, de két harminc kilós böszmét nem tudok csak úgy a hónom alá csapni.

Kutyákkal szállást keresni igazi kihívás

Kutyával szállást keresni, még csak-csak lehet, de két nagytestű kutyával… A csapat egyik fele ragaszkodott a félpanzióhoz, én meg a két szörnyemhez plusz volt egy keret, amit nem léphettem túl. Ilyenformán hetek teltek szálláskereséssel, ám néhány álmatlan, átböngészett éjszaka után feladtuk a közös szállás lehetőségét. Mi Poprádon találtunk egy olcsó apartmant, a társaság másik fele pedig Alsóerdőfalván egy kellemes kis panziót, a Tátra mindkettőhöz közel esett, így jó kompromisszum lett.

Pakolás, listázás, főzés, tervezés…

Egy nappal indulás előttre már vettem ki szabit, mert tapasztalatból tudom, hogy kell egy nap, míg összecuccolok. Mivel most minimál költségvetésből kellett kihozni egy külföldi utat, így plusz programok is akadtak. Anyukám művészi szintre emelte az utazás alatti önellátást, így rutinosan állítottuk össze a menüt: fasírt, oldalas, bolognai + sütik (zserbó, mézes rácsos, sajtos rúd). Sütöttem kenyeret, vittünk házi disznóságokat, hogy legyen szendvicsbe-való és lekvárt, reggeli lekváros kenyérhez. Ezen kívül müzliszeleteket, meg pár zacsi croiassant-t, és köretnek való bulgurt (gyorsabban készül el, mint a rizs). Nyugodt lélekkel indultunk el, tudván, hogy szükség esetén egy 8 tagú családot is meg tudunk etetni.

Egészségtelen fehérlisztes cukorbomba – de nagyon finom 🙂

Hosszú út előtt az autót is felkészítettük

Az autómat kedvesem átnézte, guminyomás, folyadékszintek, klímatisztítás, és még ki is takarította (én azt vallom, hogy a kutyás autónál ez fölöslegesebb, mint az Audin az index). Az amortizációs kezelések rendben voltak, bepattintottuk a csomiba a ketrecet és miután összeállítottam egy illóolajos keveréket illatosítónak, a járművet útra késznek nyilvánítottuk.

Éljenek a puttonyos autók!

Szürreális 30°C-ban 10°-ra csomagolni.

Megnéztük a prognózist, Poprád 20-25°C, “Magas-Tátra” 5-10°C.  Nem volt egyértelmű, hogy a “Magas Tátra” mégis mit jelent, de feltételeztük, hogy nagyon magas, nagyon hideg csúcsokat értettek alatta – ahova mi nem terveztünk menni – de attól még felkészültünk mindenre.  Bekerült a pakkba a nyári túracucc mellé a téli is, vagy legalábbis a tavaszi. Cipő tekintetében finnyás vagyok, alapvetően nem kedvelem a bakancsokat, csak akkor hordom, ha az időjárás miatt elkerülhetetlen, de a biztonság kedvéért “az autóban elfér” jeligére becsomagoltam azt is. Bekészítettem három különböző méretű hátizsákot (5-15-40l), és a túrabotokat is. Nagyjából egy hónapra való cuccot raktunk össze, jelszavunk “Nincs rossz időjárás, csak nem megfelelően felkészült túrázó!”.

Csomagoltam a “gyerekeknek” is

Rebelle és Pogo jött velünk (a választás oka igen prózai: Rebi annyira pörög, hogy nem bízhatom anyukámra, Pogo pedig lelkibeteg nélkülem, így azokat hagytam otthon, akiket lehetett…), és értelemszerűen két kutyának több csomag is kell, mint egynek. Igazi “fur-mom” vagyok, ahogy az angol mondja, mindenféle vackom van a kutyáimnak, aminek javát be is csomagoltam. Egy kartondobozt töltöttem meg a holmijukkal: raktam el láthatósági karszalagot (láthatósági nyakörvnek), hámokat túrázáshoz, hámokat futáshoz, sima pórázt, rugalmas szárat, futóövet, kutyacipőket, összecsukható túra itatótálat, madzagos labdákat, jutifalatot, és persze kakizacsit. Nyers húst szoktam alapjáraton etetni, de nem vállaltam ennek maceráját egy apartmanban, így tápot is vettem. Készültem még elsősegély felszereléssel, és alapvető gyógyszerekkel is. Ezeket kutyáknak-humanoidoknak vegyesen hoztam. A steril géz és fásli, fertőtlenítő és hasmenés elleni gyógyszer nem fajfüggők. Lázcsillapítót, fekete nadálytő kivonatot és erős fájdalomcsillapítót dobtam még be kétlábú felhasználásra. Ezek közül egyébként nem egy dolgot használnunk is kellett… A Magas-Tátra nem viccelt…

Bal szélsők: Jetta és Lemmy maradtak házat őrizni

Mit hagytunk otthon…?

Elsősorban a két másik kutyámat. Az ő ellátásukat barátaim és szüleim váltott szolgálatban vállalták. Bekészítettem a porcióikat a hat napra (indulás napján megetettem őket), két vödröt is szolgálatba állítottam itatni, és kikészítettem mindent, amire a kutyaszittereknek szüksége lehet. A virágaimat egy kupacba gyűjtöttem az öntözéshez, lehúztam a redőnyöket és kihúztam minden nélkülözhető fogyasztót. Mivel nem intelligens fajta a bojlerem, azt is lekapcsoltam. Betörők miatt nem szoktam aggódni, két fekete kutya mellett ritkán jönnek be. 🙂

Először szálltam meg apartmanban

Világ életemben lakókocsiban, sátorban, esetleg full minimál fakunyhóban aludtam, no meg apu átalakított Skoda mikrobuszában. Nem tudtam mi kellhet még, mi lesz, ezért az ágyneműn, tűzhelyen és hűtőn kívül mindennel felkészültem (spoiler alert: elegendő volt). A végén már csak próbáltam ésszerű maradni, mert ahogy pakoltam úgy húztam fel saját magam, pörgött bennem a mehetnék, és persze nem tudtam aludni sem… Alig vártam a reggelt!

Folytatása következik!

Gulyás Viktória

Gulyás Viktória

Kutyatenyésztő család leszármazottja vagyok, kiállításokon szocializálódtam és valószínűleg a morgás és vicsorgás is előbb ment, mint a beszéd. Az első “igazi”... Még több

Észrevételed, kérdésed van?

Csapatunkat hobbi és intenzív szinten sportolók is alkotják. Így mi is átéltük, milyen kezdőnek lenni egy teljesen új mozgásforma kipróbálásakor, vagy új célokat kitűzve rendszeres sportolókká válni. Nyugodt szívvel írj nekünk, hiszen egy cipőben járunk​!​