12 Tipp, hogyan lehetsz igényes hobbilovas

Az igényesség nem kell, hogy összefüggjön azzal, hogy ki milyen szinten lovagol, ahogyan azzal sem, hogy kinek mekkora kerete van drága felszerelésekre. Lehet valaki kezdő, vagy versenyezhet a legmagasabb szinteken, ez mindig egyéni döntés kérdése. Sajnos azokat a dolgokat, melyek az igényes lovast messziről felismerhetővé teszik - ma már csak nagyon kevés helyen tanítják. Szeretnél Te is igényes lovas lenni, vagy a gyermekedet erre nevelni képes lovardát keresel? Ebben a cikkben az igényes lovas néhány főbb ismérvéről ejtünk szót, úgy a külsőségeket, mint a viselkedésbeli sajátságokat figyelembe véve.

Először is tisztázzunk egy-két alapvető fontosságú kérdést. Az igényes lovas nem attól lesz igényes, hogy futja neki mindenből a legmárkásabbra. Természetesen, ha ez mégis így van, nagyon örülünk, de alapvetően nem ez az irányadó legfontosabb szempont. Senki ne érezze tehát magát kellemetlenül akkor, ha szerényebb összeget tud kedvenc sportjára fordítani.

Ugyanígy az igényességhez nem kell profi lovasnak lenni (professzionális= hivatásos, aki az adott tevékenységből él, azzal főállásban foglalkozik. – a szerk.), de még csak lótulajdonosnak sem. Teljesen mindegy, hogy valaki lóhátra született, és már a nagyapja is lovas volt, vagy csak most csöppent bele ebbe a világba, és jó eséllyel egy lelkes amatőr lesz belőle egyszer valamikor. Ha a lelkesedés, az alázat megvan, és legalább az alábbi szempontokat figyelembe veszi – senki nem fog kételkedni abban, hogy ő bizony egy igényes lovas.

#1 A kobakviselés nem csak a biztonságról szól

Elsősorban a saját életünket védjük azzal, hogy kobakot hordunk, így ennek minden lovasnak, szakágtól, szinttől és a lovával való kapcsolatától függetlenül alapvető dolognak kellene, lennie.  Tudjuk, hogy fedetlen fővel lóra ülni mindig is illetlenség volt, emellett azonban van egy harmadik nagyon fontos oka a kobakviselésnek manapság. Amikor lassan nem telik el úgy nap, hogy ne posztoljon a legtöbb ember valamelyik közösségi felületen, ugrásszerűen megnőtt azoknak az embertársainknak a száma, akiknek az ízlésére, döntéseire, gondolataira hatással lehetünk a saját példánkon keresztül. Kobakot viselni felelősség, nemcsak magunkért, hanem másokért is. Tele van az internet kobak nélküli lovasokról készült képekkel. Értem én, hogy nyáron meleg van, meg beleizzadsz, meg hogy nézel ki benne. De ha már ennyire nem bírod ki, akkor legalább ne posztold ki ország- világ elé, hanem úgy csináld, hogy ne lássák olyanok, akik szívesen utánoznának Téged.

#2 Zárt lovaglócipő, zárt ruházat

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, mennyire veszélyes üzem bármely ló körüli tevékenység, beleértve magát a lovaglást is. Lóra ülni bármilyen sarok nélküli sportcipőben, bakancsban, hótaposóban kifejezetten veszélyes, és egyértelműen kerülendő. Kivéve zárt kengyel esetén, vagy akkor, ha valaki még nem használ kengyelt, mert az alapokat voltizsheveder segítségével tanulja. Természetesen ekkor sem illendő, csak a veszélyfaktor hárult el. Papucsban, szandálban, rövidnadrágban pedig, hogy az extrémebb eseteket ne is említsük, nemcsak hogy szakmaiatlan viselkedés ló közelébe menni, de jó eséllyel súlyosbíthatja is az esetleges baleseteket. Csak nézzetek meg néhány képet, mit történt azoknak a lábával, akik találkoztak már így egy öt-hatszáz kilós súlyt cipelő patkolt lólábbal.

#3 Csizma, vagy lábszárvédő

Ápolt lovon, tiszta felszerelésben a munka is élvezetesebb

Az igényes lovas nem lovagol zokniban. Bármennyire is nem akarják ezt sokan tudomásul venni, és hivatkoznak nyári melegre, vagy bármi egyébre. A lábszárvédő azért van, hogy megakadályozza, hogy a kengyelszíj kidörzsölje a lovas belső lábszárát, amellett, hogy sokkal jobban tapad a nyeregszárnyon, ezáltal segíti a stabil ülést, valamint óvja a lovas ruházatát a ló sós izzadságától, megkeményedéstől, bolyhosodástól, szakadástól. Tehát vagy csizma, vagy cipő ÉS lábszárvédő mindig alapfelszerelés.

#4 Gallér piros(pont), ujjatlan tilos

Van még a szakmában szerencsére néhány olyan edző, aki tanítványaitól megköveteli az ing, vagy galléros rövidujjú póló viselését edzésen, van, aki még a nadrágszíjhoz is ragaszkodik. Engem is zavartak ki hajdanán ujjatlan trikó viseléséért, meg is tanultam egy életre, hogy mit illik, és mit nem. Ujjatlanban leesni egyébként sokkal fájdalmasabb is, tehát nem véletlenül találták ezt ki a régi idők szakemberei. Nekünk csak annyi lenne a dolgunk, hogy az irányadó dolgokban a lábnyomaikban lépkedve haladunk.

#5 Add meg lovadnak a kellő tiszteletet

Lóval foglalkozni bizony azt jelenti, hogy nem csak ő van értünk, hanem mi is őérte, ez jó esetben egy kölcsönös szolgálaton alapuló kapcsolat. Azért az örömért, fejlődésért, minőségi időért, melyet tőle kapunk, bizony tartozunk neki. Azzal, hogy olyan tartási körülményeket biztosítunk számára, amilyet megérdemel. Azzal, hogy – még ha nem is a saját lovunk – a leggondosabb odafigyeléssel ápoljuk munka előtt, munka után, hisz a lovaglás nem ott kezdődik, hogy felülünk a lóra, és nem ott ér véget, hogy leszállunk. Azzal, hogy gondoskodunk a saját, vagy a ránk bízott ló lehető legjobb egészségügyi állapotáról a tőlünk telhető legmesszebbmenőkig, nem félve tanácsot, vagy azonnali állatorvosi segítséget kérni akkor, amikor arra van szükség. Azzal, hogy mindenek elé helyezzük az ő érdekeit, legyen szó versenyzésről, vagy bármilyen jellegű munkáról. És persze még sorolhatnánk…

#6 Mindegy, milyen felszerelésed van, ápold rendszeresen!

Mindegy milyen márkájú, ha méretben passzol, és megfelelően illeszkedik, valamint sérülésmentes. A zablát minden egyes lovaglás után teljesen tisztára kell mosni. Mi sem eszünk kétszer ugyanazzal az evőeszközzel anélkül, hogy elmosogatnánk azt. A csizmánkat és a hevedert minimum, minden lovaglás után alaposan tisztítsuk meg. A nyeregalátéteket, lábvédőket is tessék rendszeresen lekefélni, kimosni és alaposan megszárítani, hogy a lovat a legkisebb irritációtól is igyekezzünk megkímélni. Ez a fülvédőkre, lótakarókra is érvényes. Minden bőr felszerelést különös gonddal, rendszeresen kell ápolni, és minden lovaglás előtt még egyszer ellenőrizni, hogy azok biztosan ne száradjanak ki, repedezzenek ki.

Hiszen nem akarunk sem balesetet, sem pedig nyomásos, töréses sérülést a lovunknak, mely szerencsés esetben elmúlik, kevésbé szerencsés esetben pedig ott marad egy életre, hogy emlékeztessen bennünket a gondatlanságunkra. Egy bőr felszerelés sem ér annyit, hogy töredezett, szakadt állapotban tovább használjuk, akármekkora világmárka terméke legyen is. Vagy javíttassuk meg, ha meg lehet,  vagy köszönjük meg szolgálatait, és vegyünk tőle érzékeny búcsút. Egy igényes lovas erre mindre odafigyel.

#7 Enni, dohányozni, telefont nyomkodni lóháton?

No way… A lovunktól is azt várjuk el, hogy csak ránk és a feladatra koncentráljon. Rengetegen vannak, akik még a bemelegítés és a lesétáltatás perceit sem bírják ki, annyira telefon, vagy cigarettafüggők. Holott lóháton még enni is illetlenség. Ha valóban igényes lovas akarsz lenni, akkor ezt bizony fokozottan ajánlott betartani.

#8 Köszönni tisztesség, fogadni kötelesség

Akkor is, ha sosem láttad azt, aki bejött a lovardába. Ha bemész valahová, midig neked kell ezt először megtenni, egyébként pedig fiatalabb az idősebbnek, férfi a nőnek, rangban alacsonyabb a magasabb rangúnak mindig előre kell, hogy köszönjön. Ha nem tudod eldönteni, köszönni mindig jobb, mint a másikra várva felhúzott orral elmenni egymás mellett.

Számomra a versenyzés adja a motivációt a fejlődésre – de van, akinek más

#9 Pakolj el magatok után, és szedd össze lovad után a trágyát!

Tiszteld meg annyival a lovarda személyzetét, hogy úgy hagyod ott a létesítményt, ahogyan találtad. Ez pontosan annyira a lovas élet része, mint felülni a lóra, és lovagolni rajta. Terepen is amennyire lehet kerüld az olyan helyeket, ahol lovad elpottyantott csomagjai nem a természetes környezetbe kerülnek, hanem például betonra, az út közepére, másokat jogosan zavarva ezzel.

#10 A kovács, és az állatorvos kulcsszerepet töltenek be

Lovász körökben borzasztó nagy a fluktuáció itthon, még a jobb helyeken is. Ha csak nem otthon tartod és magad látod el lovadat a saját legjobb tudásod szerint, úgy csak a kovács, és az állatorvos személyét választhatod meg. Abban pedig csak reménykedni lehet, hogy a lovarda tulajdonosának sikerül megfelelőn hozzáértő személyzetet találni hosszú távra. Olyan kollégákat, akikben tényleg meg lehet bízni annyira, hogy valóban nyugodtan tudj aludni éjjel. Azt viszont magad is eldöntheted, hogy melyik állatorvost bízod meg azzal, hogy kezelje, illetve melyik kovácsot azzal, hogy körmölje/patkolja a lovadat. Nem szabad sajnálni az időt arra, hogy informálódj, körbekérdezz, mielőtt ezeket a döntéseket meghoznád, és ha nem vagy megelégedve, akkor szíved joga, hogy menet közben valaki másnak szavazz bizalmat.

#11 A pontosság többet mond rólad, mint képzelnéd

Éppen ezért érkezz mindig időben, mondd le az edzést időben, hisz az ideje mindenkinek a legdrágább, amit ha egyszer elvettünk valakitől, többet nem lehet visszaadni senkinek. Sok lovas notórius késő – Te légy híres arról hogy mindig pontos vagy!

#12 Törekedj a fejlődésre, sosem vagy készen!

Bármilyen hosszú ideje lovagol is valaki, mindig tud tanulni új dolgokat. Sosem árt ezért ha az embernek van egy edzője, aki legalább néha egy-egy alkalommal segít neki abban, hogy megmondja, vajon jó-e az irány, amerre a lovas halad. Segít felismerni, melyek a leginkább fejlesztendő pontjai. Még ha nem is akar feltétlenül versenyezni. Az igényes lovas attól is igényes, hogy tudja magáról, hogy nem tökéletes, mégis törekszik rá, hogy napról napra jobb legyen önmagához képest.

Köszönöm a képeket Budai Lászlónak, és Szabó Cecíliának.

 

 

Vinnay Patrícia

Vinnay Patrícia

Az életemnek célt és igazi értelmet adó, abszolút „flow” érzést a nyeregben és a lovak mellett találtam meg. Frissen érettségizett,... Még több

Észrevételed, kérdésed van?

Csapatunkat hobbi és intenzív szinten sportolók is alkotják. Így mi is átéltük, milyen kezdőnek lenni egy teljesen új mozgásforma kipróbálásakor, vagy új célokat kitűzve rendszeres sportolókká válni. Nyugodt szívvel írj nekünk, hiszen egy cipőben járunk​!​