KE DogsCross – kutyás futóverseny Kaposváron

Pécsiként nagy öröm és boldogság volt, hogy egy ilyen igényes kutyás futóverseny végre a közelünkben, az alig egy órára fekvő Kaposváron került megrendezésre. Egész csapattal jelentünk meg a rendezvényen, és mindannyiunk nevében mondhatom: pompás esemény volt!

Már azóta vágtam a centit, hogy Ács Virág barátném először mondta, hogy a KE Cross Run idén indít kutyás kategóriát is… A Kaposvári Egyetemhez régi szálak fűznek, és a Lovasakadémia, a verseny helyszíne sok kedves emléket idéz a szívemben. Plusz, ugye, a kutyás futóverseny egy olyan program, amivel könnyen el lehet engem csábítani… Még magas sártartalommal is. Pécs végül egész kis csapatot delegált, és kiegészülve a kaposvári barátokkal, látványos beauceronos-borderes-malis klikket alkottunk. Innentől kezdve nem volt kérdés, hogy röhögős-mosolygós, imádatos napnak nézünk elébe.

Pécs-Kaposvár, bocisok és normális kutyások… 🙂

4 km-en 18 akadály várt minket

Nem túl hosszú, ám annál izgalmasabb, 4 kilométeres távval készültek a szervezők, de Virág biztosított róla: kemény lesz. A jó helyezkedés miatt a rajtnál a pálya 80%-át beláttuk, így már előre elkezdtünk matekozni, hogy mit és hogyan kellene majd megoldani (értsd: hol fogunk biztosan meghalni). Mivel az összes szukám egyszerre betüzelt, így mindkét jól húzó lányomat otthon kellett hagynom, és a szelídebben futó Lemmy kutyával indultam.

Az első 10 percben megfürdették a mezőnyt

Gördülékeny becsekkolás, és kutya hűtés/melegítés

A versenyen külön kijelöltek kutyás parkolót, volt kutyahűtő (vizes ládák és egy szabadon használható slag), és kijelölt bemelegítő terület. A rajtcsomagot gyorsan át tudtuk venni, az állatorvosnál is gyorsan haladt a sor, gördülékeny volt a szervezés. A rajtnál ötös csoportokban indítottak, mi kb. a harmadik etap voltunk, addig nem történt csúszás sem 🙂

A rajt pillanata

A rajt pillanata

A kutyákkal a lovas military pályán

Jóleső lejtmenettel kezdődött a futamunk, majd jött a fekete leves, a military akadályok nem rendeltetésszerű használata: bújtunk alatta, fölötte. És persze nem maradhatott el a vizes akadály sem, számtalan romantikus tengerparton-galoppozós hangulatú képet ajándékozva a résztvevőknek. 🙂 A relatív rövid távon az akadályokban bővelkedő pálya nem hagyott időt a kimerülésre, vagy túlagyalásra (különösképpen a “mi a frászkarikáért kellett nekem idejönni?” kezdetű gondolatokra), egy-két percenként akadt egy ugróakadály, vagy szlalom, aminél már kontrollálni kellett a kutyát, és kizökkentette a futókat is.

Lemmy-vel galoppozunk a naplementébe

Lemmy-vel galoppozunk a naplementébe

Trükkös pályát kaptunk, érezzük is a nyomát

No persze a szervezők fantáziája élénkebb volt annál, mintsem végigküldjenek minket egy lovaspályán… Több ízben másztunk szalmabálából készült gigászi akadályokra, cipeltünk jó hosszú távon homokzsákot, kúsztunk álcaháló alatt gépkarabéllyal, no és persze itt is akadt magányos siratófal, amit megmászhattunk. Szerencsére a tériszonyom az első HDR Base után szelidült annyit, hogy az itt felállított “háztető” akadály előtt már nem hezitáltam sokat. 🙂

Kedvenc húgom és Riv

A jutalom(falat) sem maradt el!

Csecse befutóérem, egy mintás csősál (sosem kaptam még ilyet, de tetszett az ötlet!) és a kedvencem, egy rúd szalámi is akadt a csomagban. 🙂  Nagyon óvatos duhaj voltam, nem mertem gyorsabb tempót menni tudván, hogy három domb és egy siratófal vár ránk, de az utolsó dombon felfelé kocogva már tudtam, hogy ebből nem lesz meghalás a célban… És valóban, az utolsó száz métert meghúzva még a speaker is megállapította, hogy mi tudnánk menni még egy kört. Igaza volt, szívesen repetáztunk volna. 🙂

Lemmyvel a célban

Napégés és izomláz

A csalóka áprilisi napsütés és az ujjatlan felső vérvörös bőrpirral állt bosszút rajtam amiért elfelejtettem a naptejet, a homokzsák cipelése után pedig jó pár napig éreztem a bal vállamat. Ezzel együtt is hatalmas élmény volt, és mindannyian szuperül éreztük magunkat. Az egész pécsi különítmény nevében mondhatom, hogy várjuk a folytatást!

A beauceronos lányok 🙂

Gulyás Viktória

Gulyás Viktória

Kutyatenyésztő család leszármazottja vagyok, kiállításokon szocializálódtam és valószínűleg a morgás és vicsorgás is előbb ment, mint a beszéd. Az első “igazi”... Még több

Észrevételed, kérdésed van?

Csapatunkat hobbi és intenzív szinten sportolók is alkotják. Így mi is átéltük, milyen kezdőnek lenni egy teljesen új mozgásforma kipróbálásakor, vagy új célokat kitűzve rendszeres sportolókká válni. Nyugodt szívvel írj nekünk, hiszen egy cipőben járunk​!​