Versenykutyát nevelünk

Korábban "Terelőkutya az alapoktól" címmel írtam sorozatot Rebelle kutyám képzéséről a nullától egészen a munkavizsgáig, ám ez a megmérettetés közel sem volt a történet vége, csupán az első lépcsője... Jelenleg azon dolgozunk, hogy Rebszi az istenadta őstehetségét a versenypályán is megmutassa, ezt a folyamatot pedig már nem csupán szavakkal és képekkel tervezem megörökíteni, hanem videókkal is.

Igyekeztem ezt a felületet meghagyni az általánosabb kutyás témáknak, de ugye minden szentnek maga felé húz a keze… Saját blogomon ennél jóval specifikusabban foglalkozom a birkahajkurászás nemes sportjával, és ennek kapcsán eljutottam oda, hogy bizonyos témákat nem tudok szavakkal megfelelően leírni: kellenek a videók. Másik oka annak, hogy elindultam a félig-meddig vlogolás irányába, hogy több külföldi ismerőssel beszélgetünk a  témában, és bár viszonylag jól megértetem magam angolul, így azért jóval könnyebb, mintha mindent két nyelven örökítenék meg.

A videóanyagok főszereplője továbbra is Rebelle (bár vendégszerepelnek olyan cel-ebek is, mint Jetta, Pogo, vagy Míta), egyrészt mert ő a “fehér lap” akivel dolgozok, a nyersanyag, akivel anélkül tudunk kipróbálni új dolgokat, hogy előtte fél órát veszekednénk azon, hogy most miért így akarom, ha eddig amúgy is jó volt, másrészt pedig ő a jövő. Nagyon nagy reményem van benne, rém tehetséges egy szörnyeteg.

Terelőkutya verseny felkészítés

Amikor épp nem ügyes, akkor vigasztal azzal, hogy legalább szép

Rebelle kutya immár 2 éves, nagyon sok tervem van vele erre az évre, de a legfontosabb az, hogy fokozatosan, biztos alapokra építsük fel a terelőmunkáját. Rebinek sok hibája van, szórt a figyelme, veszettül pörög, és ha nem figyelek eléggé, akkor konfliktushelyzetben hamar bizonytalanná válik, az idősebb lányaimhoz képest jobban igényli az irányítást, ellenben jobban is fogadja azt. Ő az első, akivel az irányokat, lehívást és megállítást elkezdtem szabályosan kivitelezni (nem mondom, hogy jól, mert ahhoz még gyakorolni kell 🙂 ), és borzasztóan élvezem a vele való munkát. Emellett vannak olyan ösztönös ötletei, amik miatt a trénerünk is felfigyelt rá, ő is hisz abban, hogy ebből a kutyából igazi gyémántot tudunk csiszolni.

Terelőkutya verseny felkészítés

Megállítás

Kezdem a sort az alapozás alapjaival, azaz hogyan indultunk neki az irányok és megállítás tanításának. Ősszel készült a felvétel, ekkor még – ahogy az látható – jutalomfalatot is bevittem a pályára. Ez a módszer (hogy a birkán kívül lehet a kutyának más jutalma) a terelősök közt is megosztó, én azt vallom, hogy ami működik, az működik. Természetesen nem viszek be versenyre vagy vizsgára virslit, de ha így hamarabb megérti a kutya, amit mondok, akkor miért lennék önmagam ellensége?

És íme a következő lépés, még mindig az alapozásról, a felvételeket egy tavaly év végi szeminárium videóiból válogatva: irányok, gyűjtés, lehívás, kifutás, megállítás. Hibákkal és javításokkal, meg néhány igazán szép kivitelezéssel 🙂 Szeretem nézni azt a hatalmas testét, egy igazi izompacsirta, aki egy pillanatra sem tud megállni, borzasztóan élvezi amit csinál, és nagyon meg akar felelni. Imádom 🙂

A két felvételt egymás után visszanézve mindig könnyebb lesz picit a szívem… ha épp nem is hoztuk az aznapi tréningen életünk legjobbját, akkor is bizonyosságot nyerek arról, hogy fejlődünk, és jó az irány, a következő edzés pedig még jobb lesz. Van még talonban decemberi anyagom és szerencsére a húzós januárra is sikerült azért összehozni egy székesfehérvári szeánszot, így várhatóan hó végére újabb vidikkel gyarapodunk.

Gulyás Viktória

Gulyás Viktória

Kutyatenyésztő család leszármazottja vagyok, kiállításokon szocializálódtam és valószínűleg a morgás és vicsorgás is előbb ment, mint a beszéd. Az első “igazi”... Még több

Észrevételed, kérdésed van?

Csapatunkat hobbi és intenzív szinten sportolók is alkotják. Így mi is átéltük, milyen kezdőnek lenni egy teljesen új mozgásforma kipróbálásakor, vagy új célokat kitűzve rendszeres sportolókká válni. Nyugodt szívvel írj nekünk, hiszen egy cipőben járunk​!​