Tájoló, iránytű: Hogyan is kell használni?

Mióta elindultak a blog tájfutással foglalkozó fejezetei, többször is megkaptam már a kérdést: « OK jól van, de hogyan kell használni egy tájolót, iránytűt? » A következő cikkben ebben szeretnék nektek segíteni!

Mi a tájoló legfontosabb előnye a számunkra?

Ahogy korábban írtam már róla, a tájoló egy tájfutó alapvető felszereléséhez tartozik. Az alakja, színe, gyorsasága, stabilitása alapján sokféle kinézetet kaphat, azonban egy dolog mindegyikben közös: megmutatja, merre van ÉSZAK (vagyis, hogy pontosabban fogalmazzak a mágneses Észak, az ábrán a 2. ponttal jelölve).

Tájoló használata

1. Földrajzi Északi-sark 2. Északi mágneses sark 3. Északi földmágneses sark 4. szárazföldektől legtávolabb eső pont

A lényeg a lényeg, egy tájoló sokszor nagyon hasznos tud lenni! 🙂

Na de melyek egy tájoló, iránytű részei általában?

Tájoló használata

Mm beosztás: itt tudtok távolságot mérni, mint egy klasszikus vonalzóval. Illetve pont emiatt a pontok összekötésére is szoktam használni, ha például tollal és papírral tervezek pályát magamnak.

Aránymérték: a térképek különböző méretarányokban készülnek. A 300-as tájoló alapvetően túrázásra készült, így itt 50000-es és 25000-es méretarány van feltüntetve. Ez azért hasznos, mert ha mondjuk 25000-es méretaránnyal készült a térkép a kezünkben, nem szükséges számolgatnunk, rögtön látjuk a pontos távolságot. (Egyébként 1 cm a térképen a valóságban 25000 * 1 cm, azaz 250 m).

Nagyító: értelemszerűen működik.

Mágnestű: ez az, ami megmutatja az Északot. Ebben az esetben pirossal jelölve.

Irányvonalak: hasznos a navigáláshoz, hogy összehangoljuk a térképünket és az iránytűt.

Szelence: forgatható, ennek segítségével lehet például irányszöget (azimut) lemérni.

Szóval ha már tudjuk, mit tartunk a kezünkben, és mi mire való, akkor itt az ideje megtanulni használni!

Tegyük fel, hogy A pontban [Start] vagyunk és B pontba [Cél] szeretnénk eljutni. Fontos, hogy biztosan el tudjuk magunkat helyezni a térképen (ehhez hasznos ismerni az egyes térképjeleket, szimbólumokat, ezekről majd egy későbbi posztban írok részletesebben).

Ezután helyezzük vízszintesen a tájolót a térképre. Azért fontos, hogy vízszintesen, mert ha ez nem történik meg, azt iránytű egyes tájolóknál elakadhat a szelencében, és nem kapjuk meg a helyes irányt.

Ezután, ha olyan tájolóval rendelkezünk, forgassuk el a szelencét, hogy a benne lévő irányvonalak pontosan párhuzamosak legyenek a térképen jelölt Észak vonalakkal. Általában a térképek Északra vannak tájolva, ami azt jelenti, hogy az északi irány a térkép felső szegélye felé mutat, vagyis álló helyzetben a térkép bal és jobb oldali szélével párhuzamos az északi irány.

Ha ez megvan, elemelhetjük a térképről a tájolót és vízszintesen haladva az iránytű által jelzett irányban fogjuk megtalálni a keresett B pontot.

Íme a vizuálisoknak képekben:

Emellett érdemes folyamatosan követnünk a mozgásunkat a térképen, adott esetben egy kézben tartva a tájolót és a térképet, mert ez sokat segíthet abban, hogy folyamatosan kontrolláljuk a helyes irányt. Erre találták fel az úgynevezett ujjra helyezhető tájolókat, amely segítségével kényelmesen tudjuk egy kézben tartani a térképet és a tájolót túra vagy például futás közben.

Nagyobb túra vagy verseny előtt érdemes gyakorolni, akár egy korábbi térkép, akár például a Google térképek segítségével kisebb etapokban.

Remélem, így már érthetőbb a tájoló használata, de természetesen ha kérdésetek van, kommentben tudjátok jelezni.

Jó gyakorlást kívánok és jó sportolást!

Vas Gábor

Vas Gábor

Bármilyen furán hangzik is, 16 évvel ezelőtt egy jégfalmászó verseny kapcsán kerültem a futás és azon belül is a tájfutás... Még több

Észrevételed, kérdésed van?

Csapatunkat hobbi és intenzív szinten sportolók is alkotják. Így mi is átéltük, milyen kezdőnek lenni egy teljesen új mozgásforma kipróbálásakor, vagy új célokat kitűzve rendszeres sportolókká válni. Nyugodt szívvel írj nekünk, hiszen egy cipőben járunk​!​