Tour de Ring – 24 órás országúti kerékpáros egyéni- és csapatverseny

Kicsit leülepedtek az élmények, izgalmak, emlékek és a fáradtság a múlt hétvége óta, de még mindig szívesen gondolok vissza a legkedvesebb pillanatokra a Hungaroringről, ahol részt vettem csapatommal a Tour de Ring kerékpáros versenyen. Bár már jó pár nap eltelt, de a beszámolóm vállaltan szubjektív lesz. Élménybeszámoló, úgy ahogy azt mi megéltük.

A verseny előtti órák
Végre eljött a hétvége, amit vártam és felkerekedett a kis csapatunk a 24 órás bringaversenyre, a Tour de Ringre. Két hűtő, mikró, melegszendvicssütő, 12 bringa, inframelegítő és még sok más hasznos és haszontalan holmi bekerült egy dobozos autó puttonyába, majd indulás a 4381 méteres aszfaltcsíkra. Az odaérkezések alkalmával mindig olyan nyugalom és boldogság tör rám, mint sehol máshol. Imádom azt a légkört és a hely varázsát!
Nagy nehézségek árán sikerült elfoglalnunk az ideiglenes lakhelyünket, ahova berendezkedtünk és mindennek meglett a helye. A verseny előtt mindig van lehetőség egy pályabejárásra. Ám idén elgondolkodtam, hogy kimenjek-e vagy sem. Végül úgy döntöttem, hogy tartom magam a szokásaimhoz és végigkocogok a már jól ismert körön. Ez már a negyedik alkalom volt, hogy indultunk ezen a versenyen, de valahogy egyszer sem álltam meg a pályán, hogy megérintsem az aszfaltot, a rázóköveket. Pedig mindig vágytam rá! Legalább arra vettem egyszer a fáradságot és a Millenium Tower-be felcaplattam, hogy a rajtot onnan nézzem meg. Fantasztikus látvány fogadott…
Gyönyörű panoráma és a sok színes ruhás versenyző a pálya szélén.

A váltónk negyedik tagjaként gurultam a pályára először.

A fordulatos első 12 óra
A már korábban említett rajtprocedúra után a szokásos eszeveszett száguldás kezdődött. Srácok! Hova siettek? Van még 23 óra 50 perc! Egyik váltás a másik után… A váltónk negyedik tagjaként gurultam a pályára azzal a kéréssel, hogy igazán gyorsan tekerjek, mert hamar megkaptunk az első körünket a Vinibike bivaly erős csapatától. Sajnos csak 20 másodpercet tudtam faragni a hátrányból, majd a következő etapot már sötétben kellett teljesítenem. Hála az égnek, többed magammal, 7 perc alatti köridőkkel.
És eljött az éjszaka… Az álom a boxutca falán tört rám és kb. két és fél óra szundítás után egy jó mogyorókrémes kaláccsal, forró zuhannyal készültem a következő kilométerekre. Hajnalban a szokásos hideg fogadott minket a pályán. Az első körben reszkettem a bicajon. Sajnos ekkor megkaptuk a második körünket is a narancs-kékektől. Nem volt mit tenni! Löktük neki, hátha valami csoda folytán tudunk hozni a tetemes hátrányunkból.
Mivel rázza fel magát egy fáradt kerékpáros? Egy másik bringással!
És jött, amire mindenki várt:  a 24 körös verseny!  Ezt a második napon lévő külön indulókkal feltöltött futomat azért szeretik a 24 órás verseny résztvevői, mert így csupa friss kerékpáros gurul a pályára, irgalmatlan tempóban. Ezzel a közel egy napja bringázó fáradt mezőny is kicsit felpörgeti magát.
Abban bíztunk, hogy be tudunk állni egy gyorsabb csoportba, de arról álmodni sem mertünk, hogy az egyik Rider-ünknek a mezőnybe sikerül beülni! Egy váltás után az utolsó 3 körre én is velük tudtam menni a 6:30 idejű köröket.
Hány kör fért bele a 24 órába?
De hátra volt még 2 óra, amit el kellett osztani közöttünk. Sajnos ekkor már 3 kör hátrányunk volt, ami behozhatatlannak bizonyult. Így nem volt más cél, mint az eddigi 3 alkalom alatt teljesített 197 kört túlszárnyalni. Úgy alakult, hogy idén én fejezhettem be a versenyt. Nagyon nagy élmény volt és megtiszteltetés utolsó embernek lenni egy ilyen végsőkig kiélezett versenyben. Elfáradtam, mind fizikailag, mind szellemileg, de az, hogy 202 kört löktünk a Ringen 24 óra alatt, erőt adott arra, hogy jövőre visszamenjünk.  205 kör a cél. Imádom ezt a versenyt! Annak ellenére, hogy kizsigerel, mégis vágyom rá újra és újra.

 

Kerékpárom: a B’twin Ultra 900 CF.

Hű társam
Volt egy hű társam, szerelmem, akivel már lassan 8 hónapja együtt töltöm a napjaimat. Ez a BTWIN Ultra 900CF. Fantasztikus volt vele megtenni a köröket! Itt is bebizonyosodott, hogy a váz bitang merev és úgy éreztem magam vele, mintha a vidámparkban lennék.
Köszönet a Green Riders-nek és a SUPPORTUNK-nak a tökéletes matekért.
Imádlak Titeket és, hogy a klasszikust idézzem “élmény volt veletek!”
További emlékeim a Ringről egy korábbi bejegyzésemben is elérhetők.
Hogyan élte meg tavalyelőtt ezt a versenyt Dovák Dávid, blogíró társam? Olvassátok el az ő élményeit is a 24 órás Tour de Ring-ről!
Kézsmárki Tamás

Kézsmárki Tamás

Hogyan is lettem rider? 2007-ben Balatonszőlősön nyaraltam a kis családommal. Ha az ember lemegy a Balcsira, mit lát? Rengeteg ember... Még több

Észrevételed, kérdésed van?

Csapatunkat hobbi és intenzív szinten sportolók is alkotják. Így mi is átéltük, milyen kezdőnek lenni egy teljesen új mozgásforma kipróbálásakor, vagy új célokat kitűzve rendszeres sportolókká válni. Nyugodt szívvel írj nekünk, hiszen egy cipőben járunk​!​