Sport várandósság alatt – Interjú

Miért félnek a kismamák a várandósság alatti sportolástól? Mire kell figyelni a terhesség idején végzett mozgásnál? Milyen mozgásforma ajánlott ebben az időszakban? Sztellával, egy igazán vagány kismamával beszélgettem várandósságról, sportról, az „anya-időről”, szülés előtti és utáni sportolásról.

A már második babáját váró Sztella – az interjú idején még 6 hónapos kismama – sportos gyerekkorával és előéletével kezdte a mesélést. Sporttagozatos tanulóként számos mozgásformával ismerkedett meg, ezeket később is szívesen űzte. A színes sport-paletta azóta redukálódott az életkörülményeihez igazodva, megmaradt hobbi szinten a futás, az úszás, a görkori, a síelés és a jógázás.

Mesélsz egy kicsit arról, milyen volt az az időszak, amikor a kisfiadat vártad?

A Decathlonos pályafutásomat áruházi eladóként kezdtem, majd részlegvezetőként folytattam, ez időszak alatt rengeteget kerékpároztam, azzal közlekedtem, átszőtte a mindennapjaim. Majd egy szuper lehetőséggel élve a budaörsi központi irodában kezdtem dolgozni és ekkor el kellett búcsúznom a mindennapos kerékpározástól. Az ülőmunka mellett nagyobb teret kapott a futás, a görkori, illetve ebben az időszakban kezdtem el crossfit edzésekre járni. Amikor teherbe estem Kevével, a crossfitet abbahagytam, a második hónap környékén éreztem, hogy nem bírom.  Akkor rendszeresen futottam, ez meg is maradt egészen a 4. hónapig, ezután már inkább a jóleső erdei túrákat választottam. Viszont azt tudni kell, hogy azok, akik várandósság előtt is intenzíven futnak – intenzívebben, mint én… – ők simán bírják a második trimeszter végéig. Nyilván érzi mindenki, mi jó neki. Fontos, hogy annyit vállalj, amennyit bírsz!

Sport várandósság alatt

Kevével, a 20. hétben

Gondolom azért visszavettél a tempóból.

Fokozatosan, igen. Mind a két terhességemnél figyeltem a szervezetem jelzéseit, de nem görcsöltem rá. Sok kismama megijed azoktól a “kellemes fájdalmaktól”, amik a sportolás közben megnyúló izomzat és ínszalagok miatt jelentkeznek. Azt hiszik hogy nem tesz jót a babának, pedig pont az ellenkezője igaz: ha érzed, hogy nyúlnak és feszülnek az izmaid, az jó jel, mert kíméletesen bemelegítve segíted a tested természetes átalakulását. Megerősíted és ezzel együtt felkészíted magad a szülésre, ahol nagy segítséget jelentenek majd az erős mélyizmok, a medencefenék stabil izomzata. Később kevesebb deréktáji fájdalom jelentkezik, mozgékonyabb maradsz, nem fog beszűkülni az a skála, amin belül mozoghatsz.

A futás mellett pedig úszni is jártál, ha jól tudom.

Az úszást végig csináltam az első és most a második terhesség alatt is.

Mit is jelent az, hogy végig…? 🙂

Konkrétan az utolsó, 39. betöltött hetemben is lent voltam a Kőrös partján és úsztam. Természetesen nem úsztam nagy távot, de egy jóleső, átmozgató úszás ugyanúgy belefért még a 39. héten is. Ehhez hozzá kell tenni, hogy amíg a babát védő nyákdugó nem sérül, illetve nincs semmilyen más problémád, akkor nyugodtan vízbe lehet menni akár a 40. héten is. Folyamatos kontroll alatt vagy az utolsó hetekben (például nézik a magzatmozgásokat, méhszáj állapotát, fertőzés jelenlétét), így pontosan tudod, hogy valamit bevállalhatsz-e vagy sem. A kismamák körében sok ijesztő történet kering az uszodai fertőzésekről, ami természetesen benne van a pakliban, de azért egy jól működő uszodában a vizet fertőtlenítik, rendszeresen tisztítják és odafigyeléssel (például fürdőruha kiöblítése minden egyes alkalom után, papucs használat, stb.) minimalizálni lehet a kockázatot. Én is próbálom óvni magam: nem ücsörgök órákig medencékben, gyerekeknek kialakított kis pancsolókban, és azonnal jelzem az orvosomnak, ha csak a gyanúja felmerül bármi problémának.

30 hetesen az uszodában

30 hetesen az uszodában

Most voltam úszni és azon gondolkoztam, mit ad nekem ez a sport? Annyira megkönnyebbülök, amikor bemegyek a vízbe, ilyenkor minden nehézség, fáradtság megszűnik. Azt érzem a vízben, hogy újra fitt, üde, energikus vagyok, bármit meg tudnék csinálni, a kis poronttyal a pocakomban. Ilyenkor össze tudom szedni a gondolataimat. Nem viszem túlzásba az úszást sem, nem 2 órát vagyok a vízben, hanem fél órát, maximum 40 percet. De ez nyilván egyénfüggő is. Nekem ez vált be.

Amikor megtudtad, hogy babát vársz, nem is gondoltál arra, hogy abbahagyod a sportolást?

Nem, addig csináltam, amíg úgy éreztem, hogy jólesik. Nem szabad megijedni a sportoktól. Ha tudod, hogy valamiben nem vagy gyakorlott, esetleg szédülékeny vagy, vagy az adott sportban nagy az elesés, sérülés kockázata, akkor ne csináld! Állj hozzá józan ésszel, a saját határaidat figyelembe véve, de ne túlaggódva!

Én például a síelésnél tisztában vagyok azzal, mit tudok, és csak azt vállalom be. Alap szinten síelek, de még a terhesség 20. hetében síeltem. Van benne kockázat, hiszen téged is elüthetnek, de ha kerülöd a veszélyes helyzeteket, akkor simán belefér. Pont ezért, könnyebb pályákon, az embereket elkerülve síeltem. Itt azért kevés volt az esélye annak, hogy mások elkaszáljanak. A két terhesség alatt többször is voltam síelni, és nem volt semmilyen balesetem. Ismerem az edzettségemet, így hát tudtam, hogy nem lehet problémám.

Sport várandósság alatt

Keve itt hat hónapos volt

Mi a helyzet a görkorcsolyával?

Szerintem ugyanaz: ha nem tudsz görkorizni, akkor ne terhesen kezdd el! De ha tudsz és tisztában vagy vele, milyen szinten, milyen terepen tudsz görkorizni, akkor hajrá! Nekem van egy előnyöm, mert Velencén lakom, ott elég jók az útviszonyok, simán be lehet vállalni. Nagyjából. a 15. hétig tudtam görkorizni, sőt, Keve születése után babakocsival is görkoriztam, imádtam!

Nem kaptál ilyenkor negatív megjegyzést, ismerőstől vagy akár idegentől?

Az ismerősök csak annyit jegyeztek meg, hogy a helyemben ők nem kockáztatnának és nem mernének bevállalni annyit, mint én. Erre én annyit reagáltam, hogy szerintem mindenki maga érzi, mennyit bír és mi esik jól. Felelősségteljes felnőttként mindenki el tudja dönteni, mit tud és akar bevállalni. Ráadásul én mindig kikértem a szülész-nőgyógyászom véleményét, aki azt tanácsolta, hogy az észszerűség határain belül azt csináljam, ami jólesik.

Az utcán pedig aggodalmaskodókkal futottam össze. Például amikor Kevével vásárolni mentünk, ő babakocsiban volt, én görkorival voltam. Egy úriember elhűlve kérdezte, hogy én így közlekedem? Nem veszélyes ez? Én kedvesen megköszöntem az aggodalmát és biztosítottam afelől, hogy tudom, mit csinálok, nem lesz baj. Szerintem túl sok felesleges félelem van az emberekben, a nőkben, főleg a várandósság időszakában. Ez azt generálja, hogy mindenki által elfogadott és támogatott kifogást gyártanak belőle, így a mozgás, ami később nagyban segítené a szülést, ismét elmarad.

Nekem hihetetlenül gyors és hatékony szülésem illetve utána gyors regenerációm volt. Szerintem biztos van összefüggés azzal, hogy végig mozogtam a terhességem alatt.

Szülés után mikor kezdtél el újra mozogni?

Szülés után három héttel görkorival mentem át a kozmetikushoz, Velencéről Gárdonyba, ami 15 km. Bevállaltam és baromi jólesett, a képen is látszik, hogy ragyog az arcom. Viszont nekem a szülés minden szempontból optimálisan alakult. Nyilván, ha valakinek problémás volt a szülése, várja ki a hat hetet vagy amennyi szükséges. Ha minden rendben van, nagyon gyorsan elkezdődik a regeneráció és szép lassan, fokozatosan vissza lehet iktatni mindenféle mozgásformát.

Szülés után három héttel görkorival

Szülés után három héttel görkorival

Mennyire volt cél, hogy visszanyerd az alakod?

Volt valamennyi súlyfelesleg rajtam szülés után és természetesen bennem volt, hogy ettől megszabaduljak, de nem ez volt az elsődleges motivációm. A 9 hónap alatt nyilván csökken a teljesítményed a sportban, a tested elveszti rugalmasságát, nem tudsz olyan mozgást végezni, amit szeretnél, olyan intenzitással. Én igazából ezt szertetem volna visszanyerni.  Ez hatalmas motiváció volt.

Most hogyan oldod meg a rendszeres mozgást?

Nem mondom, hogy könnyű, viszont mindig meg lehet találni azt a pici időt, amikor egy kicsit mozogsz. Vannak dolgok, melyekről lemondasz ezért, viszont ezt többszörösen visszakapod, pozitívan. Nekem nem az volt a cél, hogy heti 3-4 edzéssel felkészüljek egy versenyre, hanem az, hogy átmozgató, jóleső edzések beleférjenek az időmbe.

Keresem a réseket a napirendünkben, hogy hol tudnék legalább csak 15-20 percet rászánni a mozgásra. Sokan mondják, hogy 20 perc nem elegendő zsírégető edzésnél. Oké, de itt most nem ez a cél!

Mit tanácsolnál azoknak a kismamáknak, akik szeretnének sportolni, de úgy érzik nem tudják megoldani?

Találja meg az életviteléhez leginkább igazodó mozgásformát, lásson meg minden adandó lehetőséget és éljen vele! Biztos vagyok benne, hogy minden sportnak van nehézsége, ami könnyen eltántoríthatja az embereket, főleg a kismamákat. Na ezt nem szabad! Nem szabad megijedni, feladni, abbahagyni még azelőtt, hogy elkezdtük volna. Kezdd el, a nehéz ponton pedig próbálj meg átlendülni a pozitív élményeknek köszönhetően! Nekem ez bevált.

A beszélgetésünk végén őszintén kicsúszott a számon, hogy „Hűha, ez nem semmi…” – csodálatomon jót nevettünk persze, amivel véget is ért interjúnk. Sztella kirobbanó energiája, mindig mosolygós jókedve, hihetetlenül pozitív kisugárzása, és szűnni nem akaró kitartása tényleg csodálattal és tisztelettel tölt el. Sztella jó példa arra, hogy egyáltalán nem kell lemondani a sport jótékony hatásairól a babavárás időszakában sem!

 

Koltai Piroska

Koltai Piroska

A futás világába nem olyan rég csöppentem bele, de mint „laikus futó” egyre jobban magával ragad ez az örömteli sport...... Még több

Észrevételed, kérdésed van?

Csapatunkat hobbi és intenzív szinten sportolók is alkotják. Így mi is átéltük, milyen kezdőnek lenni egy teljesen új mozgásforma kipróbálásakor, vagy új célokat kitűzve rendszeres sportolókká válni. Nyugodt szívvel írj nekünk, hiszen egy cipőben járunk​!​