Szuperjó szezonnyitó szaporcai szeánsz: az idei első terelőversenyünk

Nagy lelkesedéssel vártam ezt a versenyt, nem csupán mert ezzel nyitjuk az évet, hanem mert két nálam született kiskutya is most kezdte meg versenyzését, a hétvége pedig olyan eredményeket tartogatott, amiktől még mindig repked a szívem...

Szaporcán versenyezni nekem már önmagában boldogság… Ez a gyönyörű látogatóközpont Pécstől alig 40 percnyire fekszik, így a hozzánk legközelebb eső tréninghely. Évek óta járunk ide, annak idején még szinte vad birkákkal kezdtünk dolgozni, most pedig eljutottunk velük odáig, hogy “versenyképesek”, és tréningek során kezdő kutyákkal is tudunk foglalkozni. Csodálatos változás ez!
A boldogságomat emelte, hogy mivel közeli tetthely, így a szüleim, sőt, még a nagymamám is – akitől az egész kutyázós életmód származik – kijöttek a pályára szurkolni. 🙂 Sajnos a szokatlanul csípős idő miatt nem maradtak végig, de Rebi munkáját még végig tudták nézni. Sosem fordult még elő, hogy eljöttek volna egy versenyünkre – hisz mindig a világ végén vagyunk – így ez nekem nagyon ritka élmény.

A nevezettek feszülten készültek a saját futamaikra 🙂

Ez a verseny azért is különleges volt, mert itt kezdte meg hivatalosan is a karrierjét Alice és Amina, Jetta két kölyke, de persze sokan mások is tiszteletüket tették. Legnagyobb örömömre a Pest környéki kollektíva is leutazott az ország déli csücskébe, sőt két Gy-M-S megyei versenyzőnk is akadt, így az időnk javát beszélgetéssel, nevetéssel és természetesen a kutyáink fotózgatásával töltöttük. 🙂

Ezt a csodás képet Császár Verának köszönhetem

A saját kutyáim közül kettővel indultam. Pogi 3-as, Rebi 1-es osztályban, utóbbinak ez volt az első IHT-TS (FCI nemzetközi szabályrendszerben való) versenye. A rengeteg “első” közé tartozott az is, hogy a korábban versenyzőtársként ismert Belényi Bea bírálata alatt dolgoztunk. Bea egy kellemes vonalvezetésű, izgalmas pályát rakott elénk a 3-as szinten, és egy kicsit kevésbé mozgalmasat az 1-esen (nemigen volt lehetősége, a szabályok eléggé behatárolták).

Amina és Alice a trófeákkal

A szombati napon Amina és Alice ösztönpróbáztak (sikerrel), Rebi hozta a formáját és ezzel egy harmadik helyet, Pogi pedig egy csodaszép pályamunkával megnyerte az osztályát, 6 kutyás, szép mezőnyben lett első helyezett.

Csodálatos Pogácsám 🙂

És az eredmények

Vasárnap a friss ösztönpróbások munkavizsgájával kezdődött a nap, Ami és Ally is gyönyörű, “kitűnő” minősítésű pályát futottak. Sikeresen vizsgáztak, ezzel felléptek 1-es osztályba! A mezőny így kibővült a legelső szinten, de a többi osztály konkurensei nem változtak.

Rebelle előző nap sajnos nem érte el a 90%-os álomhatárt a 2-es szintre lépéshez, így ő ismét 1-esben futott. A két napi két futam sajnos nem kifejezetten lassította le őt, épp ellenkezőleg… Sajnos annyira túlpörögte magát, hogy csak 5.-ek lettünk. Viszont cserébe két “gyermekem”, Ally és Amina parádés futamokkal ajándékozott meg.

Vegyes érzéseim voltak.

Egyrészt rém büszke voltam rájuk és a gazdijaikra is, másrészt nagy örömmel dörgöltem az orruk alá, hogy “Hát ezért kellett itt parázni, láááányok?!” 🙂 Az elmúlt hetekben nem egyszer hallgattam élőben, illetve olvastam a messengeren, ahogy arról panaszkodnak, hogy hiba volt benevezni, és el fogják rontani. Nem elég ügyes a kutya, hülye a birka, esni fog az eső, és egyébként is, rosszul fognak állni a csillagok… Nos, végül a két lány holtversenyben első helyet szerzett 92 ponttal. De sajnos a dobogón nem lehet megosztott helyezés. Így az első feladat végpontszámát hasonlították össze, így végül Amina lett az első, Alice pedig a második.

Terítékfotó a lányaimmal

A 3-as osztályban Pogo a szombati konkurenciában indult, majd bemutattuk  életünk eddigi legjobb futamát! Imádtam minden percét, ő pedig valami fantasztikus volt. Szuperjó kör, amivel 92 pontot hoztunk mi is. Ám egy ponttal lemaradtunk az aranyról, egy szép ezüstöt vittünk haza.

Nagyon büszke vagyok mindenkire, a saját kutyáim is szuperek voltak, a “gazdijaim” is fantasztikus eredményeket értek el. A mezőny javát ez alkalommal (is) a beauceronok alkották, megjelent még a Káoszbrigád tagjain kívül Neptune Garde de la Vie, aki a gazdijával, Lórival együtt szintén nagyon ügyes volt. A fekete-uralom növekedése a terelőversenyeken egyértelműen észlelhető. Nagyjából azóta, hogy mi is rendszeresen versenyzünk. (És alapból két kutyával járulok ehhez hozzá. :))  Így a legnépesebb fajta a beauceron lett. És ez nem csak nálunk, de külföldön is megfigyelhető. Ennél már csak az a gondolat esik jobban, hogy ezek a kutyák mind kiválóan dolgoznak is!

A résztvevő beauceronok

Hajrá bocik, hajrá Káoszbrigád! 🙂 A borítófotót Császár Vera készítette.

További terelős- és egyéb kutyás sportos kalandjaink a saját blogunkon!

Gulyás Viktória

Gulyás Viktória

A kutyázásnak van az a szintje, ami már túlmegy a józan ész határán, ami az emberek jelentős többségét meghökkenti és minimum... Még több

Észrevételed, kérdésed van?

Csapatunkat hobbi és intenzív szinten sportolók is alkotják. Így mi is átéltük, milyen kezdőnek lenni egy teljesen új mozgásforma kipróbálásakor, vagy új célokat kitűzve rendszeres sportolókká válni. Nyugodt szívvel írj nekünk, hiszen egy cipőben járunk​!​