Kölyöknevelés a születéstől

A kutyatartók többsége a kölyöknevelést 8-10 hetes kortól kezdi, mikor megérkezik hozzá a kiskutya, ám a picik már jóval korábban is igénylik a foglalkozást, a különböző stimulációkat. Nézzük, mi történik optimális esetben egy kiskutyával az elválasztást megelőzően.

Tenyésztőként van már némi tapasztalatom a babaneveléssel kapcsolatban, a bejegyzés fő csapásvonala pedig a saját élményeimen alapul. Mivel a fajták nagyon változatosak, nem vehetjük általános érvényűnek a leírtakat, ám remélem segít belelátni abba, hogy mi történik egy kiskutyával míg gazdához kerül.

Raven (Edition Limitee des Gardiens du Chaos) képei alapján láthatjátok mennyit jelent egy hét egy nagytestű kölyök életében

Sose felejtsük el, hogy egy kiskutyának 8 hetes koráig a tenyésztőnél kell maradnia. Ezt még az állatvédelmi törvény is előírja. Borzasztó gyors ütemben fejlődnek a picik, így igenis számít akár egy hét is az életükben. Nagyon sokan úgy gondolják, hogy ha már szilárdat esznek, elválaszthatók, de ezzel nagyon sok kockázatot, és macerát vállalnak, és a kiskutyának is nagyon korán okoznak számára még nem feltétlenül könnyen feldolgozható stresszt. No de kezdjük az elején.

Egy napos babák

Az első hét

Megszületnek a kiskutyák, mi pedig végig ott vagyunk a mama mellett, ha kell, segítünk, és az első egy-két éjjel bizony hálózsákban ott fekszünk felváltva az alomláda mellett, mert ilyenkor az anya is stresszes, és kimerült. Előfordulhat, hogy rálép, vagy ráfekszik egy kiskutyára, akkor pedig közbe kell lépnünk.

Miután világra jöttek, a kölyköket egyetlen dolog érdekli: a tejecske. Az életerős, fejlett újszülőtt szinte azonnal megtalálja a cicit és onnantól kezdve a napját vagy alvással, vagy evéssel tölti. A füle és a szeme még zárt, csak a szaglás és tapintás érzékelése működik, azok viszont nagyon jól! Így már az első napokban elkezdjük őket szoktatni magunkhoz, az emberekhez. A kiskutyáimat már csak a napi fotók kedvéért is legalább egyszer felvettem, megsimogattam minden nap, de ezen felül is persze babusgatjuk őket, hisz elképesztően addiktív babaszaguk van.

Figyeljük hogy tiszta-e a köldökcsonk, hogyan fejlődnek. Ekkor még az emberi tapintás számukra ismeretlen, általában nem is örülnek neki, a keményebb karakterű kiskutyák jelleme pedig már ilyenkor felszinre tör. Eddig több alomnál is előfordult, hogy egyik-másik kisegér megmorgott, vagy éppen ugatott néhány napos korában, ha piszkálni kezdtem.

Egy hetes Raven

Amennyiben tejpótlásra szorulnak (nálunk a nagy alomszámok miatt volt erre szükség), a kötődés nagyon gyorsan átalakul, a korábbi “elvesz anyámtól” emberből “kajakajakaja” ember lesz, és már az első cumiztatás után ugyanolyan hévvel jönnek a kezünk illatára, mint az anyjuk szagára. De továbbmegyek, hogy érezzétek mennyire fejlettek egy egyhetes kicsi érzékei: egy teljesen új játékot tettem be a alomládába, csak pár percig volt a kezemben, de a hozzá legközelebb eső kölyök már kapta is fel a fejét és vadul elkezdett kepeszteni felé… Ebben az időszakban nálunk a picik a nappaliban élnek, általában szabit is ki szoktam venni, hogy rendesen el tudjam látni őket, nagyon sokat vannak kontaktban emberekkel.

A második hét

Még kúsznak és másznak, a szemek a 12-14. napon elkezdenek kinyílni, amivel újabb és újabb kihívások elé állítja a környezetük a kiskutyákat. A napi fotózások alkalmával már érzékelik a vakut (profin megtanulnak elfordulni a kamerától 😀 ), de továbbra is az orruk után mennek, ha ételről van szó. Az emberi tapintást, fogdosást ekkorra már jól megszokják, elalszanak a kezünkben, és mivel még mindig sok időt töltenek passzívan, ez a legjobb időszak a szeretgetésre 🙂 Ahogy nyílnak a szemek, hozzánk már érkeznek barátok kiskutyázni, így ekkor már újabb emberszagokkal is ismerkednek. Illetve a napi zajok is stimulálják már őket, mint pl. a porszívózás.

Ravie 2 hetes

Az anyjuk ekkor még szinte mindig velük van, de az evésen és alváson túl ilyenkor már elkezdenek egymással játszani. Ahogy kinyílik a fülük és birtokba veszik a hallás képességét, úgy kezdik abbahagyni az állandó visongást is (mert őket is zavarja 😀 ), a mama pedig ezzel párhuzamosan kezd kevesebbet velük lenni. Vannak nagyon elhivatott kutyamamák, de speciel az enyéim szabadabb elvűek, őket a sírás motiválja a gondozásra, és ahogy ez csökken, úgy az ő érdelődésük is. Ez alatt az egy hét alatt történik talán a legtöbb változás az életükben.

A hármadik hét

Egyre nagyobbak, és cukibbak, fejlődnek az érzékeik, többet lesznek ébren. A testbeszédük egyre jobb, a mozgásuk is kezd alakulni. Bár jószerivel még inkább bukdácsolnak, mint járnak. Elkezdenek érdeklődni a szilárd élelem iránt, de etetni még tejjel szoktuk őket ebben a korban. Esetleg a harmadik hét végén megkínáljuk őket áztatott babatáppal. Ilyenkor már kivesszük őket a ládán kívülre, bár a parkettát a mancsok még nehezen tudják kezelni.

Raven és Kono 3,5 hetesen, a nappaliban rosszalkodnak

A negyedik hét

Az események kezdenek felpörögni 🙂 A picik gesztusai, test- és hangjelei már “kutyaszerűek”. Morognak, ugatnak, rágcsálják egymást, és a játékaikat, próbálnak futni, ugrani miközben járni sem bírnak, rém aranyosak. 🙂 Elkezdenek önállóan enni. Ha eddig nem is, ilyenkor már adunk nekik egy féreghajtót (és az összes kutyának, és macskának, akikkel egy háztartásban élnek). Egyre több időt töltenek az alomládán kívül, hogy fel tudják fedezni a tágabb környezetüket.

Nálunk ez először  a nappali, majd ha ott már biztonságosan mozognak – és szép az idő – akkor kitesszük őket az udvarba is. Első néhány alkalommal csupán 1-2 órára, majd egyre tovább. Ilyenkor a benti infra lámpa már csak akkor megy nekik, ha hűvös az idő.  Méretük és a szőrük már van akkora, hogy valamennyi hőmérsékletváltozást képes legyen tolerálni. Mivel a kennelklub malmai lassan őrölnek, én ebben az időszakban szoktam a kicsiket bechipeztetni, ez ugyanis az első lépése annak, hogy be tudjam adni a törzskönyvezési igényt (és ha minden klappol, így 8 hetes korukra már kézbe is tudom venni a papírokat). Ebben az időszakban már van foguk, felismerik az embereket, használják a játékokat.

4 hetes Ravie az udvaron, már van mélységérzete, ügyesedik a mozgása

Az ötödik hét

A kiskutyák ilyenkor már napi négyszer önállóan esznek, plusz még rendszeresen szopnak az anyjuktól. Idejük javában játszanak, felfedezik a világot. Ilyenkor mi már átköltöztetjük őket egy melléképületbe, ami jól szigetelt, vastagon beszalmázott, és a kicsik könnyen tudnak ki- és be közlekedni. Mivel ekkor még kicsit suták, ha nem vagyunk otthon, illetve éjjelre még az anyjukkal bezárjuk őket. Egyébként szabadon randalíroznak az udvarban. A hőmérsékletet már egészen jól tolerálják (nálunk novemberre esett ez az időszak), a többi kutyával is játszanak, egészen kutyaszerűek. 🙂

Ravennek már van foga és nem fél használni 🙂

A hatodik hét

A legtöbb oltási program azt ajánlja, hogy ekkor kapják meg az első oltásukat – mi is ezt követjük. Egy parvovírus elleni vakcinával kezdünk, és ezzel együtt megejtjük a második féreghajtást is, szintén az egész bandának, főleg, hogy már közös udvarban vannak.  Ilyenkor még a ‘sokszor eszik-sokszor kakil’ időszakukat élik, mi legfőképp ezért telepítjük őket házon kívülre. Ha megszokják, hogy a házba végezzék a dolgukat (ha bent tartok 9-10-11 kiskutyát, akkor sem tudom elkerülni a baleseteket, ha egész nap őket figyelem), akkor később is nehezebb dolga lesz a problémával a gazdiknak, ezért mindannyiunk érdekében rakom őket az udvarba, ahol már az ösztöneiknek engedelmeskedve félre tudnak vonulni – hisz alapvetően egyik állat sem szeret a helyére piszkítani.

Az egyéni nevelésüket is elkezdjük ebben az időszakban: egyenként visszük a piciket be a házba ismét, ezzel új helyzet elé állítva őket. A kutyák viselkedése falkában mindig más, mint önállóan, ezzel egyrészt megfigyelhetem a személyiségüket, másrészt segíthetek nekik abban, hogy a környezetváltozást könnyebben fogadják, megismerjék az alapvető háztartási zajokat (ilyenkor aztán dübörög a metálzene és naponta porszívózunk), valamint a két szobacicánk is leginkább a kiskutyák miatt került hozzánk 🙂

6 hetes Raven, egyre szebb 🙂

A hat hetes kor továbbá a karaktertesztelés ideje is, ezt mi Belényi Bea segítségével ejtettük meg. Ez a teszt nagyon nagy segítség abban, hogy a még alig-alig kibontakozó kis jellemekről minél több információt megkaphassunk, ezáltal a legideálisabb gazdikhoz adjuk a piciket. Nálunk annyira nem fajsúlyos, ám el nem hanyagolható szempont, hogy ebben az időszakban már látszanak a kutyák felnőttkori testarányai, és még éppen nem is kezdődik meg a szétnyúlós időszakuk, ezért küllemi szempontból is ilyenkor a legcélszerűbb alaposabban megfigyelni őket.

A hetedik hét

Ebben az időszakban a kölykök – legalábbis a beauceronok – már igazán rosszak 🙂 Rágás-morgás-ugatás, és az ingó- és ingatlan tulajdon nagyfokú rongálása tölti ki idejük javát. Ilyenkor már felnyalábolunk egy-egy kiskutyát és maximum kettesével elmegyünk velük sétálni, városba kirándulni. Erősen megoszlanak a vélemények arról, hogy a teljes oltási sorozat vége előtt kimehetnek-e a kiskutyák az utcára, én azt vallom, hogy nagyon sokat veszít azzal, ha nem megy ki. Viszont határozottan kerüljük a nem túl tiszta kutyafuttatókat, és természetesen ha tudomásunk van járványról, akkor nem visszük ki őket. Nagyon sokat ad a piciknek a jövőben, ha ebben a fogékony időszakban megmutatjuk nekik a világot.

Próbálgatják az erejüket

Viszont a gazdisodáshoz még mindig nem elég fejlettek, bár véleményem szerint nem annyira az anyjukra van szükségük, mint egymásra, és a gazdi számára is nehézkes egy ilyen fiatal kutyát hazavinni, mivel még mindig nem bírnak végigaludni egy éjszakát, pláne nem bírják ki pisi-kaki nélkül.

A nyolcadik hét

A gazdisodás és a második oltás időszaka. Ahogy az első-, úgy a második vakcinával is egybe szoktunk kötni féreghajtást. Mivel a mi fő profilunk a terelés a tenyésztésben is, ezért az ösztönök meglétére is nagyon kiváncsiak vagyunk. Természetesen 8 hetes korban még nem sokat tudnak mutatni a picik (a zsákmányszerzés és a kajamotiváció viszont ekkorra gyönyörűen látható), de mi azért el szoktuk vinni őket birkák mellé, hogy teszteljük őket. A legutóbbi csapatból mindenki nagyon ügyes volt, három kiskutya konkrét terelő viselkedést mutatott, a többiek pedig érdeklődőek. és magabiztosak voltak a birkák között is, ami ebben a korban több, mint elég.

A gazdisodás

Ha később a gazdik folyamatosan meg-meg mutatják nekik a birkákat, akkor fenn tudják tartani az érdeklődést, hogy majd később – fél éves kornál nem előbb – ismét bevihessék őket, akkor pedig már akár konkrét terelőösztönt is mutathatnak, mint pl. Rebelle. 8 hetes korra már – ideális esetben – megérkeznek a törzskönyvek is, minden készen áll arra, hogy a kis szörnyek már egy új gazda ruháit rágják szét. 🙂

Raven a mamája, Pogo és nővére, Rebelle nyomdokaiba lépett és már 8 hetesen megpróbálta terelni a barikat!

Remélem már  érzékelhető, hogy mekkora hangsúly van a megfelelő babakori nevelésen, és mennyire nem mindegy, hogy mennyi idős korban kerül a kiskutya elválasztásra. A következő probléma a túl kései gazdisodás. A képzés  és szocializáció szempontjából igazán fontos időszak a kutyák életében a 8 hetes kor után következik. Azok a kölykök, akik nem találnak gazdira, vagy éppen nem utazhatnak 4 hónapos koruk előtt (sok ország járványügyi okokból nem enged be veszettség ellen immunizálatlan kutyát, márpedig a kölyök annak számít) továbbra is a tenyésztő gondosságára vannak bízva. Nálunk néhány közeli barát szokta átvállalni hosszabb-rövidebb időre a piciket, ami nekünk hatalmas segítség! Ameddig nálunk vannak a kiskutyák, addig meg kell adnunk nekik  ugyanazt a törődést, amit egyetlen kölyöknek adnánk. Ez lássuk be, nem kevés munka és idő. Ezért szoktam egy-egy alom után mondogatni, hogy “most aztán egy évig nem akarok kölyköt látni”.:)

Részben a fent részletezett okokból mostanában a saját blogunkhoz is ritkábban nyúlok, de amint utolértem magam szokásomhoz híven beszámolok majd az új generációról és a következő terelős és nem terelős kalandjainkról.

Gulyás Viktória

Gulyás Viktória

A kutyázásnak van az a szintje, ami már túlmegy a józan ész határán, ami az emberek jelentős többségét meghökkenti és minimum... Még több

Észrevételed, kérdésed van?

Csapatunkat hobbi és intenzív szinten sportolók is alkotják. Így mi is átéltük, milyen kezdőnek lenni egy teljesen új mozgásforma kipróbálásakor, vagy új célokat kitűzve rendszeres sportolókká válni. Nyugodt szívvel írj nekünk, hiszen egy cipőben járunk​!​