II. Decathlon bojlis kupa

Idén is megrendezésre került a céges horgászversenyünk. Ismét 9 csapat vágott neki a megmérettetésnek, természetesen a kollégámmal neveztünk, valamint segítőnkkel, aki az édesapám volt.

Ahogy az lenni szokott, mindenki nagy elvárásokkal, és tele önbizalommal indult neki az elején. Nem is csoda, hisz tavaly mi nyertük a versenyt. Az esemény előtt egy héttel már voltunk teszthorgászaton, beváltak a csalik, ezek után csak jóra számítottunk.

A verseny péntek reggeltől vasárnap kora délutánig tartott. Péntek reggel a gyülekező, és az eszmecsere után következett a helyek kisorsolása, majd mindenki elfoglalta az állását, és kezdetét vehette a verseny. Azt hiszem, nem nagyon volt olyan csalisvödör a parton, ami üres lett volna. Minden módszerre fel voltunk készülve, a reggeli és a kávé után vártuk a halakat. A vetélytársaknál volt is kapás, majd a halakat is fogták. Ez persze bizakodásra adott okot nekünk is, jó lesz, nemsokára mi is fogunk valamit.

 

Minden kész várjuk a halakat

Viszont az idő telt, és nekünk nem jött a hal. Természetesen ez nem tántorított el minket hisz van olyan napszak, hogy nem megy mindenhol a hal, gondoltuk, majd délután. Nem, sajnos délután sem ment, váltogattuk a módszereket, a csalik ízesítését, kombinációját, nem akart semmi működni. Este látszódott, hogy tiszta lesz az égbolt, nem lesz igazán borongós, így hátha majd éjszaka elkezdjük a fogást végre. Így utólag visszagondolva nyugodtan alhattunk volna, a halak tiszteletben tartották, hogy fáradtak vagyunk nem zavartak minket, persze szinte minden csapat fogott már halat, kivéve minket. Bizony, eljött az idő amikor már úrrá lett rajtunk a tanácstalanság. Itt vagyunk 24 órája, és semmi nem vált be, pedig már mindent kipróbáltunk.Az ember ilyenkor már-már feladja az egészet, csak ül a parton és várja talán a csodát.

Nos, a csoda egy 8 kilós ponty személyében meg is érkezett szombat délután egy óra körül, Tomi és édesapám aludtak, nem tudták már ezt a “feszültséget” máshogy elviselni, én pedig természetesen messze a botoktól csaliztam afféle utolsó reményként, és egyszer csak ismerős hangot hallottam. Mint amikor kapás van. Azt hittem, nem is nekünk, hanem a szomszéd csapatnak, de amikor megfordultam, láttam, hogy a mi botunk az. Szinte el sem hittük. Közel 31 óra csend után fogtunk egy halat, ez új lendületet adott, és újult erővel vágtunk neki a verseny hátra lévő részének, hisz volt még remény a dobogóra.

Sajnos ez a kóbor hal jött egyedül felénk, a többi nagy ívben elkerült minket, ami természetesen csalódottsággal töltött el minket. Nem akartuk elhinni, hogy ennyire elpártolt mellőlünk a szerencse, de összegzésként sajnos ki kell jelenteni, hogy két mérlegelhető halat sikerült csak fognunk, ami a 8. helyhez volt elég.

Vasárnap már teljesen megbékéltünk a gondolattal, hogy ezen a versenyen nekünk nem sok babér termett. Igaz, ha őszinte akarok lenni, én már szombat este is elfogadtam a dolgot. Nyugodtan aludtam a sátorban, teljes csend honolt, hisz az elektromos kapásjelző is néma maradt.

Csendélet

Vasárnap amikor véget ért a verseny, mindenki összepakolt, és mentünk az eredményhirdetésre. Körülnézve mindenhol fáradt arcokat lehetett látni, ami azért nem csoda, két és fél nap horgászat elég fárasztó tud lenni. Ugyanakkor a beszélgetések, és az értékelések sem maradhattak el, és akik nem lettek dobogósok, végül az ő arcukon sem volt csalódottság.

Amikor megbeszéltük a hétvége történéseit, és a díjak is kiosztásra kerültek, már csak egy dolog a maradt hátra, egy közös csoportkép.

A teljes csapat

Azért jól éreztük magunkat

Végül a verseny margójára azt a gondolatot tenném, amit több horgásztársam, kollégám is megfogalmazott:

“Most nem az eredmény számított, hanem az, hogy közösen nagy csapatként tölthettük el ezt a hétvégét. Sikeres volt és jól szórakoztunk, találkozunk jövőre a harmadik versenyen.”

Annyival egészíteném ki, igyekszünk majd eredményesebbek lenni, mint idén voltunk.

Pető László

Pető László

A sport mindig is jelen volt a mindennapjaimban. Több sportágat megismertem, vagy épp űztem is, de egy van köztük, amit... Még több

Észrevételed, kérdésed van?

Csapatunkat hobbi és intenzív szinten sportolók is alkotják. Így mi is átéltük, milyen kezdőnek lenni egy teljesen új mozgásforma kipróbálásakor, vagy új célokat kitűzve rendszeres sportolókká válni. Nyugodt szívvel írj nekünk, hiszen egy cipőben járunk​!​