Vírus vagy baci? Immunrendszerünk a bástya!

Sokan a vírus és baktérium szavakat szinonima szóként használják. Van egyáltalán lényegi különbség? Érdemes megfontolnunk az antibiotikumok használatát? Az oltásellenesség észszerű dolog? Röviden a vírusokról és bacikról, arról, hogyan védekezhetünk ellenük, és milyen szerepe van az immunrendszernek ebben.

A vírus és baktérium kifejezést sok esetben szinonima szóként használják  a filmekben, a közéletben vagy akár a hírekben is. Viszont ez közel sincs így, a vírusok és a bacik közt óriási különbségek vannak.

Először is, a baktérium egy sejt, élő szervezet, ennek megfelelően a sejten belül biokémiai folyamatok zajlanak. A baktériumok a környezetükből táplálkoznak és osztódással szaporodnak. A bacik sokféle alakban előfordulnak, és nem csak kórokozóként vesznek részt az életünkben. Kedves férfiak: a sört is nekik köszönhetitek (ámen). A testünk körülbelül 3 kilogrammnyit tartalmaz átlagosan ezekből az apró élőlényekből, sokan közülük jótékonyan segítik a szervezetünk működését.

Vírus vagy baktérium?

Nem szükséges minden megfázás alkalmával antibiotikumokat szednünk

A vírus azonban egyszerűbb felépítésű: méretekben jóval kisebb és nem tekinthető élő szervezetnek, nem sejt. A vírusban nem történnek biokémiai folyamatok, nem termel semmit, nem vesz fel semmit, egyszerűen csak egy szimpla örökítőanyagot tartalmazó kis burok. Pont emiatt, a vírus szaporodása is teljesen más, mint egy baktériumé. A vírus sejtekbe hatolva átveszi a sejt irányítását. Tehát élősködik. Szaporodásukat tekintve, az elfoglalt sejt biokémiai folyamatát átkódolva, a gazdasejt hozza létre az új vírusokat. A gazdasejt elpusztul, és a benne felszaporodott vírusok kiszabadulnak, még több sejtet fertőzve ezzel. Mindig specifikusak, vagyis: egy adott vírus csak egyféle sejtet támad meg, pl.: a Hepatitis B csak májsejtekben élősködik, a HIV vírus az immunrendszer T sejtjeit támadja meg, stb. Minden sejttípusnak léteznek specifikus vírusai, tehát mivel a baktérium is sejt, van olyan vírus, ami kifejezetten baktériumokat támad meg.

Összegezve:
Tehát, a baci nem élősködik, a vírus igen.
A baktériumok osztódnak, a vírusok más sejteket átprogramozva szaporodnak.
A baci a környezetéből veszi fel a tápanyagokat, a vírusok a gazdasejtet szipolyozzák ki, amíg ez sejt pusztulást nem okoz.

Védekezés a baktériumok ellen!

Egy baktérium okozta megbetegedésre vagy gyulladásos fertőzésre az orvos antibiotikumot ad, ami ilyenkor a megfelelő. Az antibiotikumok a baktériumok biokémiai folyamatait gátolják, ezzel elpusztítva őket.  Azonban sok esetben az emberek otthon talált maradék antibiotikumot is beszednek mindenféle bajra, mondván: “majd ez jó lesz rá!”. Mialatt a betegséget okozó sejteket elpusztítja a gyógyszer, a szervezetünkre jótékony hatással lévő baktériumokat is károsítja. Az antibiotikumok felelőtlen használata káros hatással van a szervezetünkre, így minden esetben orvosi utasításra szedjünk csak gyógyszert. Az antibiotikum a saját testi sejtjeinket nem pusztítja el, hiszen azok biokémiai folyamata merőben eltér egy baktérium életciklusától.

Védekezés a vírusok ellen!

A vírusok ellen az antibiotikum hatása a nullával egyelő.  Így hát vírusfertőzés (pl: lásd influenza) esetén beszedni az otthoni gyógyszeres szekrényt, nem kifizetődő. Léteznek olyan gyógyszerek, amelyek a vírus és a sejt kapcsolatát akadályozzák, így megelőzve a betegség terjedését és a vírus fészekrakó akcióját. Sok esetben elég az immunrendszerünk, hogy tünetmentesek legyünk. Azonban a vírusok nagy része igencsak veszélyes és nincs rá semmilyen gyógyszer, az egyetlen megoldás a megelőzés: a védőoltások!

Vírus?

A legtöbb kórokozót a levegőből és talajból vesszük fel

Vírus VS védőoltás

Írtam már pár megosztó témáról, akár a GMO vagy a tej,  de minden esetben szolidan fejtettem ki az álláspontom, meghagyva a teret nektek. Azonban az oltásokról és az oltásellenességről, ami az utóbbi időben futótűzként söpört végig kis hazánkban is, kegyetlen állásponton vagyok. Oltasd be a gyerekedet! Igen, igen is van értelme az oltásoknak. Rengeteg világjárványt szüntettet meg az oltások megjelenése. Szükséges immunizálni magunkat néhány vírus ellen, mert nincs más megoldás.

A védőoltás során vagy kész antitesteket juttatnak a szervezetbe, vagy legyengített kórokozókat, melyeknek az immunrendszer szab gátat, így a betegség tünetmentesen játszódik le. Azonban a szervezet memorizálja a kórokozókat, és később az “erős” verzió ellen is tud védekezni. Ezt nevezzük mesterségesen szerzett immunitásnak. A kész ellenanyagot akkor használják, amikor valaki már megfertőződött, de még nem szerzett immunitást a vírus ellen.

Természetes úton is szerezhetünk immunitást néhány kórokozó ellen. Ha egy vírus megfertőz minket, az immunrendszerünk aktiválódik. Ha legyőzi a betegséget, akkor az azt okozó anyagot, illetve az ellene felhasználható antitestet megjegyzi. Így, ha újbóli fertőzés történik, már nem kell aggódnunk, ebben az esetben a betegség újbóli lefolyása már általában tünetmentes. Ilyen például a bárányhimlő, ami a herpeszvírusok közé sorolható.

A velünk született védettség még pocaklakó korunkban alakul ki.  Négy genetikailag meghatározott, velünk született védelmi funkcióval bír a szervezetünk. A leukociták (fehérvérsejtek) fagocitáló (sejt egy szilárd részecskét a környezetéből bekebelez) képessége. A második a gyomornedv sósav tartalmának baktériumölő hatása. Valamint a bőr, a tápcsatorna, a légutak és a húgyutak nyálkahártyájának védelmi vonala. Végül pedig a szervezetben képződő baktericid kémiai anyagok pl: enzimek vágják keresztbe a fertőzések útját.

Vírus vs baktérium

Immunrendszerünk hatékonyságát növeli a rendszeres mozgás és helyes táplálkozás

Immunrendszer és a sport!

Sportolás közben a testünk vérellátása megnő, az erek kitágulnak, az oxigén és tápanyagellátás is felgyorsul. A rendszeres sportot űzők esetében a vérképzés is aktívabb folyamat, erőteljesebben működik a vörös csontvelő. A vér sejtes elemei közül a fehérvérsejtek szerepe az immunitásban alapvető a szervezet egészének védekezőképessége szempontjából. A nyálkahártyákba áramló ver gazdagabb lesz a fehérvérsejtek számában, így a kórokozók is nehezebben jutnak át a védelmi vonalon.

Forrás:
http://sportorvos.hu/
https://hu.wikipedia.org/wiki/Immunrendszer
https://pixabay.com/

György Friderika

György Friderika

Nem voltam sportos alkat, sem fitt. Viszont ahogy felnőttem, elvégeztem a főiskolát és biológusként kiszabadultam a világba: egészségorientált lettem. A... Még több

Észrevételed, kérdésed van?

Csapatunkat hobbi és intenzív szinten sportolók is alkotják. Így mi is átéltük, milyen kezdőnek lenni egy teljesen új mozgásforma kipróbálásakor, vagy új célokat kitűzve rendszeres sportolókká válni. Nyugodt szívvel írj nekünk, hiszen egy cipőben járunk​!​