Kutyák a vízben: strandolás vs úsztatás

Az elviselhetetlen melegben is igénylik a kutyáink a mozgatást, de a hőségriadó során sokszor a kora hajnali órák sem hoznak valódi enyhülést. Ilyenkor nem marad más, mint a vízi huncutságok, ám itt is illik betartani bizonyos szabályokat!

Szeretnék rögtön az elején vonalat húzni a strandolás és az úsztatás között: míg előbbi a mi kikapcsolódásunkat szolgálja, utóbbi a kutya lemozgatását, fizikai tréningjét jelenti. Strandolásra sokan azért viszik magukkal a kutyát, hogy ne maradjon otthon, hisz a család szeme fénye… ez így rendben is van, de itt jön képbe a folyton visszatérő probléma: a kutyatartásai kultúra hiányosságai.

Májusi hangulatkép, a szezon előtt és után az üres szabadstrandon háborítatlanul kutyázhatunk!

Tiszteljük a környezetünket!

Sajnos mind a mai napig problémát jelent, hogy az átlag kutyatartó nem lát tovább a saját világánál, és vízparton is tiszteletét teszi anélkül, hogy a legkisebb tapintatossággal is viseltetne embertársai vagy a köztisztaság iránt.

– Figyeljünk a kutyánkra! Az alap, az origó, a legfőbb szabály. Ne menjen más takarójára, ne rázza le magát úgy, hogy egy tucat másik embert összevizez, ne egye meg más uzsonnáját (ismerősökkel történt ilyen!), ne pisilje le mások ingóságait (igen, sajnos ez is megesik). A legalapvetőbb dolgok, amik ma is, napi szinten problémát okoznak.

– Ne hagyjuk magára, és mindig árnyékban helyezzük el! Ha már elfáradt a vízben, vagy elmegyünk egy fagyiért, és kikötjük, akkor legalább ne a napon hagyjuk, és lehetőleg mindig maradjon vele valaki.

– Tartsuk tiszteletben, hogy a jelenleg érvényes törvényezés szerint humán- és kutyastrand egy partszakaszon nem működhet! A kutyák számára kijelölt fürdőhelynek legalább 200 méterre kell lennie az embereknek szánt strandtól. Ha a szabadstrandon a tábla ellenére bevisszük a kutyát, akkor tegyük azt mások zavarása nélkül. Már csak azért is, mert bármikor elküldhetnek onnan, és igazuk lesz. Saját magunk és a többi kutyás társunk megítélése is jobb lesz, ha fegyelemmel, tisztelettel kutyázunk a strandon.

Amikor úsztatunk

Úsztatás

Célirányos vízparti tevékenység: én bedobom, ők kihozzák

A magam részéről inkább úsztatok, mint strandolok, bár mióta megnyitott a pécsi (hirdi) kutyastrand, már kapizsgálom én is, hogy mit élveznek mások a vízben. 🙂 Ha úsztatunk, akkor ahhoz legjobb egy olyan terület, ahol nem strandolnak emberek, és nem zajlik horgászat. Egyrészt, mert a horgászokat is zavarjuk, másrészt ők használnak olyan eszközöket, amik a kutyák számára veszélyesek lehetnek! Nem csupán a beszakadt szerelékekre, horgokra gondolok, de előfordulhatnak bóják is, amikbe ha beleakad a kutya lába, akkor bizony ki kell menteni… A bányató is megoldás az úsztatásra, amennyiben rutinos úszó a Fifi, ahogy a folyó vizek is.

Mire figyeljünk

– Legyen a Fifi is óvatos duhaj! Felhevült kutya ne ugorjon a vízbe! Ha hajlamos ilyesmire, akkor inkább pórázon vezessük be, vizezzük be a hasát, adjunk neki pár percet, míg a teste hűl egy keveset. Ezzel megmenthetjük az életét!

A kutyák is szeretnek hasasokat ugrani!

– Kezdő úszó kutyát először biztonságos vízbe engedjünk. Hagyjuk a Dunát, és más, erős sodrású vizeket, és lehetőleg ne is faágakkal teli bányatavakba engedjük bele (oda a rutinos kutyát se). Az első pár alkalommal a kutyák jobban használhatják a mellső lábukat, és alig, vagy egyáltalán a hátsót. Ez hatalmas pacsálással jár, és lassú mozgással, a test pedig gyakran függőlegesre fordul ahelyett, hogy felfeküdni a vízre. Ehhez sok gyakorlás kell, és megtanulhatja a kutya a helyes mozdulatot, vannak viszont olyan fajták (jellemzően a farok nélküliek), akiknek soha nem sikerült ezt elsajátítani.

– Használjunk úszást segítő mellényt, ha kell! Mivel a helyesen használt hátsó láb nélkül az úszás sokkal kevésbé hatékony, így veszélyes is, ha túl mélyre megy be a kutya, vagy éppen sodrásba kerül. Ma már elég sok helyen rendelhető kutyák számára mentőmellény (vagy úszást segítő mellény), és nagyon sokat segíthet egy rossz technikájú kutyának. Használjuk bátran!

A bocik az apportra várnak, a leók a kimenthető “áldozatokra” 🙂

– Fontos az apport! Vannak kutyák, akik az úszás öröméért mennek a vízbe, a minap is három leonberger csatlakozott hozzánk a kutyastrandon, akik nagy élvezettel úszkáltak körülöttünk. A kutyáink eleinte gyanúsan méregették őket, de hamar rájöttek, hogy a leók nem akarják az ő labdáikat 🙂 Ám a többség határozottan az apport miatt ugrik a vízbe, gondoljuk hát meg, hogy mit dobálunk neki! A fa az egyik értelemszerűnek tűnő választás, de én mindenkit lebeszélnék róla! A fa veszélyes, ha a kutya rágcsálja, esetleg lenyeli, akkor bélelzáródást is okozhat, ráadásul nem összenyomható, vagyis a kutya nyitott szájjal fog közlekedni a vízben. Hasonló okból nem favorizálom a teniszlabdát sem (meg azért sem, mert a külső borítása csúnyán rombolja a fogakat!), a kutyák, ha helyesen úsznak, felfekszenek a vízre, ha a szájukat nyitva kell tartaniuk, akkor sokkal több vizet nyelnek, mint amennyire szükségük lenne. Most gondoljunk bele milyen két sör után úszni… ugye, hogy nem kellemes? Vegyünk annak a Fifinek egy puha, vízben lebegő játékot! Jobb az élénk színű, saját tapasztalat alapján a piros és narancs színek a legkönnyebben észrevehetők.

Többféle játékot kipróbáltunk, de a legjobban sárga és piros színűeket látták meg a vízben

– Vegyük észre, ha fárad! A kutyák is be tudnak görcsölni, és mivel a vízben nincs hőguta, képesek addig menni, míg az izmaik adják fel a munkát. Ha pedig az izma begörcsöl, és elsüllyedt, onnan már kevés reményünk van, hogy élve visszahozzuk… Adjunk időt két vízi etap között, pisiljen egyet, szárítkozzon, szaladgáljon a parton.

 

– Figyeljünk a többi kutyásra! A kutyastrandon sokan hajlamosak lazábban kezelni a kutyáikat, pedig ezek a helyek nem azért vannak, hogy mindenki szabadjára eressze a kontrollálhatatlan kutyáját! Megesett velünk, hogy egy kutyák közti kommunikációra képtelen labrador mindkét beauceronomtól megpróbálta a vízben (!) elvenni a labdát… előbb az egyik, majd a másik kutyám nyomta le a delikvenst a víz alá, mi pedig a partról néztük tehetetlenül. Szerencsére a labi túlélő állat, de még nézni is rossz volt, ahogy a feketék módszeresen maguk alá dolgozzák… Megjegyzem, ez a malőr a szárazföldön is fájt volna neki, beaucerontól nem egészséges elvenni a játékát.

A legjobb persze az, amikor kutyával együtt tudunk kicsit andalogni a vízen… a kutyastrandon ezt saját felelősségre meg lehet tenni (mármint a kutya mehet vég nélkül, saját magunkra vonatkozik), és azt kell mondjam elég jól esik . 🙂 Szerencsére a kutyáim nem akartak kimászni hozzánk az úszógumikra, megelégedtek azzal, hogy néha körbeúsztak, és persze az állandó labdázással. Rebelle-t ugyan még szoktatni kell a vízből vízbe apportra, de Pogónak már leesett.

Kutyastrandos idill

Plusz egy tipp a kevésbé szerencséseknek

Ha nincs a közelben szabadstrand, ahol megtűrnek, vagy éppen kutyastrand (ezek listája a kutyabaráthelyek oldalon található), akkor sem kell elkettyenni. Keressünk egy közeli patakot, térképezzük fel, hogy merre-milyen a medre, hol van kiöblösödés, majd pecáztassuk a kutyát. Szóval játék a vízbe, és ne adjuk neki, csak húzzuk az orra előtt, és csak időnként adjuk oda, hogy legyen sikerélménye. Így le tudjuk mozgatni a kutyát a hőségben is biztonsággal, keskeny vízfelületen.

Maddox fárasztása a kertek alatti patakban

További tippek edzéshez, és egyéb kalandjaink a saját blogunkon. 

Gulyás Viktória

Gulyás Viktória

Kutyatenyésztő család leszármazottja vagyok, kiállításokon szocializálódtam és valószínűleg a morgás és vicsorgás is előbb ment, mint a beszéd. Az első “igazi”... Még több

Észrevételed, kérdésed van?

Csapatunkat hobbi és intenzív szinten sportolók is alkotják. Így mi is átéltük, milyen kezdőnek lenni egy teljesen új mozgásforma kipróbálásakor, vagy új célokat kitűzve rendszeres sportolókká válni. Nyugodt szívvel írj nekünk, hiszen egy cipőben járunk​!​