Irány Horvátország! Nyaralj Brac-on! I. rész

Lélegzetelállító panoráma, kacskaringós szerpentinek, égszínkék tenger, mindezt felkarolja az enyhén sósízű, hűs misztrál, mely szűnni nem akaró fenyő, és levendulaillatot hoz magával. Ez Brac, meg még egy kicsivel több. Gyere, és éld át!

Nem vagyok egy nagy parton fetrengős, naptejezős, beach-boy – ezért sokáig nem lehetett rávenni nyári homokvár-építésre sem, inkább a hegyek közé menekültem, még a legnagyobb kánikulában is. Igazából a nászutam változtatta meg ebbéli hozzáállásomat. Görögországban módfelett kellemesnek bizonyult a napon sütkérezni, úgyhogy idén sem ágáltam sokat a horvátországi nyaralás ellen, egy óhajom volt csupán: legyenek körülöttünk hegyek…

És imáim meghallgattattak.  Az úti cél nem volt más, mint Brac szigete – az Adria egy igazi gyöngyszeme. Budapestről, hat-nyolc órán belül, végig autópályán suhanva, split-i kompra szállást is abszolválva kötöttünk ki Horvátország leghegyesebb szigetén. S ha mindez nem volna elég szemközt a parton, a makarskai riviéra  fölé magasodva, ott húzódik a Biokovo-hegység, tornyában az 1762 méter magas Sveti Juréval, az ország második legmagasabb csúcsával. Igazi bringás paradicsom, a cote d’azur minden, balkánosan eredeti pompájával. Kell ennél több?

Napsütés, kő kő hátán, meg hullámvasút. Pár dolgot érdemes nem kifelejteni a mentális felkészülés “utazótáskájából”. Itt általában nagyon meleg van – elő, meg utószezonban is, kevés vízvételi lehetőséggel a “kő-sivatagban”. Hacsak nem Winnetou módjára kaktuszból szeretnél levet facsarni, legalább két kulaccsal indulj útnak! Nem baj, ha félliteresnél nagyobbak. És ne félj megállni itt-ott az útszélén egy kis gyümölcsért. Az utadba kihajló füge, meggy, vagy barackfák nagyon jó társaid lesznek egy többórás edzés során.

Brac-on van még egy fontos tényező, ez nem alföld. Nincsenek sík utak – vagy fel, vagy le. Emelkedő emelkedő hátán, szerpentinek szegélyezik a kristálytiszta vizű, azúr-öblök meredek partjait. És ugyan a sziget legmagasabb pontja “mindössze” 780 méter, azt ne felejtsük el, hogy itt sokszor tengerszintről indulsz. Bőséggel találkozhatsz magashegyinek tetsző utakkal a földdarab széltében-hosszában – akár az Alpok többezresei között. Példának okáért, a festői szépségű Pucisca-ból induló hegyi út, számos hajtűkanyarjával 49 méterről 407-re kapaszkodik fel 5,9 kilométer alatt, helyenként 8-9 %-os kaptatókkal. De a kis túlzással, San Remo-ihletésű tengerparti falvak közül több helyen, például a kávéjáról és fagylaltjáról méltánytalanul nem híres Povlja településen “beleszaladhatunk” egy-egy húsz százalékos falba is.

Dacára a nagy melegnek – szép számmal szállnak kerékpárra az Európa minden szegletéből ideérkezők. Szervezett túrák keretei közt, napi rendszerességgel futottunk össze 50-60 fős (!), zömében nyugdíjaskorúak alkotta bringás kompániákkal. Fantasztikus volt látni, hogy élvezik, hogy hatvan-hetvenévesen milyen fiatalok…

Hogy a horvát tenger, vagy a sziget teszi mindezt? A fene tudja.

Folytatás következik…

Dovák Dávid

Dovák Dávid

Nekem az írás olyan, mint a fotósnak valamit a lencse végére kapni. Úgy szeretem a toll hegyére tűzni a szavakat,... Még több

Észrevételed, kérdésed van?

Csapatunkat hobbi és intenzív szinten sportolók is alkotják. Így mi is átéltük, milyen kezdőnek lenni egy teljesen új mozgásforma kipróbálásakor, vagy új célokat kitűzve rendszeres sportolókká válni. Nyugodt szívvel írj nekünk, hiszen egy cipőben járunk​!​