Szent György – hegyi kéktúrázás – Lehel babánk második természetjárása

Végérvényesen beköszöntött a jó idő, és mi sem maradtunk restek túrázni egyet. 2017 áprilisának végén kis családommal ismét útra keltünk, hogy Sümeg váránál pihenjünk meg egy kicsit. A cél egy kéktúra szakasz ismételt teljesítése volt, méghozzá több napon keresztül. Ebben az írásomban csak az egyikről szeretnék beszámolni. Ez a szakasz pedig a Tapolca-Szent György hegyi rész volt, ami egy gyönyörű szép tájon halad végig.

A túra teljesítése előtt nem hagytuk ki a tapolcai tavas barlang meglátogatását sem, természetesen az itt gyűjtött kilométereket még nem tekintettük a túra részének. Lehel babánknak is nagyon tetszett a csónakázás, igazi kuriózum. A komplexum vizitje után kezdtük meg túránkat.

Indulás előtt Lehelt felkötöttük a hátamra szövött kendővel, ami egy kevésbé rugalmas anyag. Ennek a kendőnek az az érdekessége, hogy ad megfelelő mozgást a babának, de a gyerek tartása teljes mértékben megfelelő lesz mindkettőnk számára. Lehelnek azért fontos, hogy a testtartásával ne legyenek gondok a későbbiekben, nekem pedig azért, hogy viszonylag kényelmes terhet hordozzak, ne csak szeretni valót. 🙂

Túrázás, Kéktúra, családElindultunk a hegy felé, sajnos az első pár kilométer a városból kifelé még az autóúton halad, egészen addig, amíg be nem fordul jobbra az erdőbe. Ekkor Tapolca külterületén, a Szent György-hegyi szőlősben kanyarog az út, immár fölfelé. Szebbnél-szebb présházak, és telkek bizonyították, hogy mitől olyan finom az innen származó olaszrizling például.
Az út egyszer csak elkezdett intenzívebben emelkedni, miután elhagytunk egy kevésbé használt turistaházat, és az erdő is kezdett sűrűsödni, mindenféle cserjésekkel, vagy nagyobb fákkal. A tapolcai kéktúra pecsétet követően, a Szent György-hegyi turistaház oldalánál várt minket a következő. A kulcsosház viszonylag elhagyatott állapotban van, nem állítom, hogy romos, de látszólag nincs vele megfelelőn foglalkozva. Nagyon rossz szívvel látunk ilyeneket, hiszen ez azt jelzi, kevésbé fordulnak meg itt, pedig nagyon impozáns épületről beszélünk. Itt a pecsét beütése után frissítettünk egyet magunkon, és nekiveselkedtünk, hogy leküzdjük a hegyet.

Túrázás, Kéktúra, családA hegy csúcsáig még egy nagyon érdekes geológiai képződmény került utunkba, ez pedig a bazaltorgonák, amiket évmilliók munkája alakított ide nekünk. Gyönyörű szép látvány minden tekintetben, a bizarr forma, az egekbe vesző magassága, és maga a tény, hogy évmilliók óta áll itt magányosan, várva a fáradt vándorokat, hogy legalább valaki azt mondja nekik: “De szépek vagytok!”.

A bazaltorgonák tanulmányozása után Lehel már nagyban aludt, vagyis élvezte az utat. Ekkor még megmásztuk a Szent György-hegyet, és a csúcsáról olyan kilátásban lehetett részünk, amit mindenkinek csak kívánni tudok. Látni lehetett a Balaton-felvidéki falvakat, a szigligeti várat, hazánk gyönyörű tájait, erdeit, hegyeit. Ez Magyarország, nem kell egyből az Andokról álmodozni.

Az utunkat ugyanazon az úton teljesítettük, amelyiken feljöttünk, annyi különbséggel, hogy az idő esőre állt, így szaporábbra vettük a tempót. Végül megúsztuk csapadék nélkül, így még jobb szájízzel fejeztük be a túrát.  Ez is egy imádni való kéktúra volt, induljatok el egy úton Ti is! 🙂

Szegedi Gergely

Szegedi Gergely

A túrázás életem zöldebbik világa, úgy érzem rohanó világunkban sokan szabadulnának a piros lámpás levegőtől és egyre több igény van... Még több

Észrevételed, kérdésed van?

Csapatunkat hobbi és intenzív szinten sportolók is alkotják. Így mi is átéltük, milyen kezdőnek lenni egy teljesen új mozgásforma kipróbálásakor, vagy új célokat kitűzve rendszeres sportolókká válni. Nyugodt szívvel írj nekünk, hiszen egy cipőben járunk​!​