Lassan járj, tovább érsz – Hogyan kezdd el?

Szereted a lovas filmeket? Foglalkoztat a gondolat, hogy te is kipróbáld magad a nyeregben? Szívesen vagy állatok közelében, kint a természetben? Valami megmagyarázhatatlan erő húz a lovak felé? Netán már el is határoztad, hogy belevágsz, csak éppen nem tudod, hogyan tedd? Szeretnéd megtalálni az anyagilag legkedvezőbb megoldást, és megkímélni magad jópár csalódástól, buktatótól, balesettől? Akkor íme néhány tanács a kezdetekhez:

Keress egy szimpatikus lovardát a közelben, és jelentkezz be az első futószáras órádra! Nem baj, ha nem készítenek fel az olimpiára, viszont kérdezd meg, hogy biztosítanak-e védőfelszerelést, tehát legalább kobakot, esetleg gerincvédőt, ez nagyon fontos! Amennyiben nincs, ne állj neki vásárolni az első óra előtt, hanem kérj kölcsön valakitől, mert jobb, ha az elején megszokod, hogy bárki bármit is mond, anélkül lóra ülni teljes felelőtlenség. Ezzel én is megjártam a kezdet kezdetén.

Amellett, hogy időjárásnak megfelelően, lehetőleg rétegesen öltözöl fel, olyan nadrág legyen rajtad, ami nem fog feltörni, vagy szorítani valahol. A “cicanadrág”, vagy bármilyen testhez simuló, puha anyagú darab jó választás az elején. Ha úgy is akarsz kinézni, mint egy lovas, húzz a nadrágra kívülről egy kockás, térdig érő zoknit!

Lovaglás, Fouganza, kezdő

Málna első versenyén

Nagyon fontos emellett a lábbeli, legalább olyan fontos, mint a kobak, csak erre sokkal kevesebb figyelmet fordítanak, nem szokták elmondani. A legbiztonságosabb ha mindig sarokkal rendelkező cipő van rajtad. Eleinte nem baj, ha nem lovaglócipő, megteszi hasonló fazonú egyéb darab is, például most hatalmas divat az úgynevezett Chelsea cipő. A lényeg, hogy tetszőleges lapostalpú, nagy nyelvű, bumfordi orrú és/vagy nem zárt cipőt a lovaglással még véletlenül sem említünk soha  egy mondatban. Tehát: sportcipő, túrabakancs, hótapper és barátai helyből kilőve. Veszélyesek. A kezdő lovas ugyanis reflexből felhúzza a sarkát akár évekig is, ebből adódóan könnyen belecsúszik a lába a kengyelbe – az előbb említett lábbelik pedig finoman szólva sem segítik elő, hogy ebből a helyzetből biztonságosan ki tudjon keveredni az illető. Konkrétan eséskor nem biztos, hogy ki tudod húzni a lábad, és az elég kellemetlen tud lenni, ha közben a ló mondjuk nem áll meg… Persze ez több ezerből egyszer fordul elő, de ez téged pont nem vigasztal, ha éppen veled történik meg. Aláírom, hogy ilyen téren nem vagyok valami engedékeny, elveim már-már vaskalapossá tesznek, én mégis azt vallom, jobb félni, mint megijedni.

Eleinte semmi egyébre nem lesz szükséged. Lássuk, mi fog történni veled az első órán!

A legjobb az, ha téged is bevonnak a ló ápolásába, és nyergelésébe, hogy már a kezdetektől lásd, hogyan kell, és már ekkor közelebb kerülj hozzá, ismerkedj vele egy kicsit, ezért lehetőség szerint érkezz 20-30 perccel előbb, ne pontosan “koppra”. Persze erre nincs mindig idő, és lehetőség, de törekedj rá, hogy a lovaglás alapjai mellett ezt is elsajátítsd, ha kell, menj utána, kérd külön az oktatót. Vannak ugyanis lovasok, akik több hónap, vagy év után sem tudnak például nyergelni. Pedig ez hozzá tartozik, ugyanúgy, mint az is, hogy óra után összeszedjük lovunk után a trágyát a pályáról.

Lovaglás, Fouganza, kezdő

Nekünk is most kezdődött az idei szezon

A kezdő lovasok oktatása mindig futószáron történik. Ahhoz, hogy a lovas kizárólag saját magára figyeljen, és minél hamarabb megtanulja a ló mozgását simulékonyan követni mindhárom jármódban, az kell, hogy eleinte a ló irányítása az oktató kezében legyen. Ez nem ciki, a tapasztalt lovasok is visszaülnek néha ülést javítani. Attól függően, hogy milyen hamar tudja a kezdő lovas elsajátítani az alapok alapjait, tehát kéztől független üléssel, simulékonyan követni a ló mozgását a három alapjármódban, valamint önállóan jármódot váltani, annál hamarabb jön el a pillanat, amikor lekerülhet a futószárról, és elkezdhet önállóan lovagolni.

Lovaglás, Fouganza, kezdőItt már kesztyűre és pálcára is szükség lehet. Az osztálylovaglás nagyon jó, mert a lovas már nem futószáron dolgozik, hanem megérezheti kicsit, milyen “egyedül”. Azonban ez a dolog még mindig ad egy hamis biztonságérzetet, mert a legtöbb lovardában az iskolalovak egyszerűen mennek egymás után, mint az elefántok a cirkuszban. A szülők örülnek, azt hiszik, hogy a gyerek tud lovagolni, de ha megkérnénk ad hoc bárkit, hogy lovagoljon mondjuk egy kiskört, eleinte jó eséllyel nem tudná megtenni… Az osztálylovaglás arra való, hogy a gyerekek megtanulják a lovardai alakzatokat, és azt, hogy három jármódban önállóan közlekedjenek akkor is, ha többen vannak.  Legnehezebb része az, hogy meg kell találni azt a pontot, ameddig ez segíti a gyerkőc fejlődését. Ugyanis onnantól, hogy nem segíti tovább, egyenesen gátolja. Eljön a pont, ahol – amennyiben a lovas komolyabban gondolja – egyéni oktatásra, de legalábbis egy kislétszámú, haladó csoportra van szükség, ahol eloszlásban dolgoznak a lovasok, és mindenki sok-sok önálló feladatot kap, mert a lovaglás valahol itt kezdődik, egészen addig  inkább “lovacskázásról” beszélünk.

Lovaglás, Fouganza, kezdőSokan már itt saját lóban gondolkodnak. Aki olvasta már a saját lóval kapcsolatos korábbi írásomat, illetve azt, hogy mit gondolok arról, hogy egyre többen vesznek kezdő lovasnak fiatal, képzetlen lovat, az tudja, hogy ez az egyik vesszőparipám, de legalább néhány hete egy jó hírű állatorvos ismerősöm is visszaigazolta az ezzel kapcsolatos érzéseimet, amikor azt mondta, hogy egyre több olyan család vásárol saját lovat, akiknek nem lenne szabad, több okból sem. Az csak egy dolog, hogy a lovat nem megvenni drága, hanem fenntartani, és ha egy család össze is tudja dobni a vételárat, még korántsem biztos, hogy ha baj van, lesz több százezer forintjuk mondjuk egy kólikaműtétre. Aki lovat tart, annak mindig kell, hogy legyen ötszázezer-egymillió forint közötti összeg férretéve arra a célra, hogy ha a lóval valami történik, legyen esélye, és ne kelljen elaltatni azért, mert nincs pénz komolyabb beavatkozásra. Annyi eset végződik tragédiával a pénz miatt, ez pedig valahol felelőtlenség. A ló egy érzékeny állat, és nincs olyan, hogy “velünk ez úgysem történhet meg”. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy érteni is kéne hozzá, ez is sajnos sokszor akkor derül ki, amikor már megvettek egy lovat, csak éppen szaktudást nem kaptak hozzá, mert azt sajnos nem lehet megvenni a lóval együtt.

Én az első három-négy évben nem bátorítanék senkit saját ló megvételére, a fent említett okokon túl még azért sem, mert minél több lóra felül valaki, annál tapasztaltabb lesz, és fog tudni különbséget tenni, valamint el tudja dönteni, milyen lovon, milyen helyzetben, hogyan kell viselkedni. Onnantól, hogy valakinek egy lova van, és  mindig őt lovagolja, teljesen elszokik az évek alatt attól a ténytől, hogy ezerféle vérmérsékletű ló létezik, és ha esetleg egyszer fel kell ülni egy másikra, akkor jön a megrökönyödés…

Összefoglalva: a lovasiskola szükséges, kezdetben a legjobb megoldás. Nem ciki a futószár, hanem fontos eszköz a megfelelő alapok elsajátításához. Minél több lóra felülsz, annál tapasztaltabb vagy, és nem kell rohanni a saját ló megvételével. Törekedj mindig a megfelelő alapokra, mert csak azokra lehet később építeni, ha nincsenek meg, évek múlva borul majd az egész, mint egy kártyavár. A lovassportban hatványozottan érvényes a mondás: “Lassan járj, tovább érsz!”

Akit bővebben érdekel bármelyik általam eddig körüljárt téma, vagy csak szeretne velem élőben beszélgetni lovakról, lovaglásról, látogasson el a Velence korzóra, Június 24.-én, az első blogíró-olvasó találkozóra! Várok szeretettel minden érdeklődőt!

A képekért köszönet Horváth Attila fotósnak, és Tóth Alexandra barátnőmnek, Málna gazdájának!

Vinnay Patrícia

Vinnay Patrícia

Az életemnek célt és igazi értelmet adó, abszolút „flow” érzést a nyeregben és a lovak mellett találtam meg. Frissen érettségizett,... Még több

Észrevételed, kérdésed van?

Csapatunkat hobbi és intenzív szinten sportolók is alkotják. Így mi is átéltük, milyen kezdőnek lenni egy teljesen új mozgásforma kipróbálásakor, vagy új célokat kitűzve rendszeres sportolókká válni. Nyugodt szívvel írj nekünk, hiszen egy cipőben járunk​!​