Merjünk beszélni a rákos megbetegedésekről!

Igazán érdekes téma a genetika és a sejtbiológia, a főiskolán a kedvenceim közé tartoztak. Egy borzasztó betegség: a különféle daganatok kialakulása is sejtszinten indul. Erről írnék most nektek röviden és egyszerűen. A világon népbetegség a rák, és rengeteg típusát ismerjük már. Magyarországon a tüdőrák a leggyakoribb megbetegedés. Úgy gondolom, hogy az emberek nagy része nincs igazán tisztábban azzal, mi is ez valójában, hogyan alakul ki. Ideje tisztázni:

Szinte már közmondásnak számít: “20 éve dohányzom, mégse vagyok rákos”, „Ma már mindenben rákkeltő anyagokat találni”. Nos, igen, van benne valami. Szinte minden okozhat rákot, mégsem olyan egyszerű dolog ez. Azt hiszem, egy kis sejtbiológia  fog  kelleni hozzá.

Az alapok

A szervezetünk különböző típusú sejtekből épül fel. A sejtek szöveteket alkotnak, melyekből a szervek állnak, a szervek együtt pedig különböző szervrendszerekké csoportosulnak. Így épül fel az emberi test. Minden állat és növény legkisebb önálló működésre képes egységei a sejtek. Alapvető biokémiai feladatokat látnak el, sejttípustól függően eltérőeket.  Szinte minden sejtünk egyenként tartalmazza a teljes DNS-ünket is. Lehetnek osztódó, és nem osztódó sejtek. Az osztódó sejtek felelősek az osztódni képtelen sejtek pótlásáért is.

A DNS egy nagyon hosszú, nagyon vékony duplaszálas vegyület, amely kódolva tartalmazza minden egyes tulajdonságunkat. Mindent megtudhatunk a DNS-ünk segítségével magunkról. Feltérképezése a tudósok óriási munkájába került. Ezek alapján az információk alapján végzik sejtjeink a dolgukat, fehérjéket hoznak létre, melyek meghatározzák például  a külső tulajdonságainkat. A DNS nagyon sérülékeny, károsodása gyakori jelenség a sejtjeinkben, hiszen annyi minden történik vele: kicsavarodik, becsavarodik, másolódik, külső hatások érik.  Ezek megszüntetésére több javítóenzim is jelen van a szervezetünkben, így számottevő, maradandó károsodásról általában nincsen szó.

Na és mi van, ha beüt a krach?

Mint említettem a sejtjeink károsodnak, a legtöbb  ilyen eset a sejt  osztódása közben történik, mert ilyenkor a DNS szál kicsavarodik majd kettéválik, hogy másolódhasson, és az új sejtbe is bekerülhessen. Az esetleges hibákat a javító enzimek elhárítják, viszont az is előfordulhat, hogy nem tudják kijavítani a bajt, vagy olyan nagy a kár, hogy az enzimek nem tudják visszaállítani az eredeti állapotot. Ilyenkor, mikor egy sejten belül a károsodott DNS lemásolódik, és új sejtet hoz létre, mondhatjuk azt, hogy sejtmutáció történik. Ez nem az a TV-ben látott dolog, hogy hat csápja van egy embernek meg ilyenek… Egyszerűen csak egy sejt nem a  helyes információkat tartalmazza. Mi történhet ennek hatására?

  • Szerencsés esetben a  sejtműködést nem befolyásolja.
  • Sejtpusztulás következhet be.
  • Megváltoztathatja a sejt működését.

A mutáció sejtszinten véletlenszerű jelenség, soha nem változtatja a sejtek mutálódása az embert mutánssá. A mutáció testszerte sejtenként más és más. Igazából, ebből a szervezet nem sokat vesz észre és nem is igazán számít. Az, hogy okoz-e gondot, csak attól függ, hogyan és mennyire változik meg a mutáció következtében a sejt. A sejtjeink nagy része nem osztódó sejt, így ha egy osztódó sejt létrehoz egy véletlenül mutálódott sejtet, ami már nem osztódik, akkor igazából nem oszt nem szoroz. Viszont ha osztódó sejt mutálódik, akkor az utód sejtjei is hibásak lesznek tehát az elváltozás szaporodik. Így az elszaporodott mutáns sejtekből daganatok képződnek.

A daganatos megbetegedések sejtszinten kezdődnek, DNS károsodással. Innentől kezdve pedig csak a véletlen kezében vagyunk. Azonban a véletlenek esélyét is csökkenthetjük. A DNS károsodást nagyrészt biológiai, környezeti, kémiai folyamatok okozzák.  Dohányfüst, alkohol, vírusok, röntgen, UV-sugárzás, helytelen táplálkozás, szolárium…

Kérdezz – felelek

Ha egészségesen élek garantált, hogy megúszom a daganatos megbetegedéseket?
Azt kell mondjam, nem. Ezekre a betegségekre hajlamos is lehet bárki, tehát van olyan ember, aki ha egészségtelenebbül él, vagy dohányzik nagyobb eséllyel lesz rákos betegsége mint másnak. A nőknél például a mellrák kockázata családon belül is örökölhető hajlam.

Tehát felesleges egészségesen élni, úgyis rákos lehetek?
Nem! Sosem felesleges odafigyelni magunkra és csökkenteni a megbetegedésekre való kockázatok esélyét. Valamint a kismamáknál a magzatot érintő hatások sokkal veszélyesebbek, hiszen egy új élőlény alakulása közben sokkal több az osztódó sejt, mint egy felnőtt emberben. Így, ha egy magzatot érnek külső hatások, aminek DNS károsodás a következménye, akkor nagyobb eséllyel alakul ki daganatos megbetegedés. Ezért minden kismamának duplán érdemes odafigyelnie az egészségére, mert minden, amit tesz, kihat a magzatra is.

Mitől függ, hogy jó vagy rosszindulatú egy daganat?
A daganat rosszindulatúvá válása sok esetben erősen függ annak méretétől és típusától is. Mindebből következik, hogy valamennyi daganatra, így a jóindulatúakra is érvényes, hogy elengedhetetlen a minél korábbi diagnózis és kezelés.

Összegezve

A sejtek károsodnak és ezt mutációnak nevezzük, baj csak akkor van, ha ez egy osztódó sejttel történik, ami elszaporodik, ebből alakulhat ki a daganat. A mutációnak ezt a fajtáját testi (szomatikus) mutációnak nevezzük. Véletlenszerű esemény, aminek esélyét csökkenthetjük a káros szenvedélyek kiiktatásával, sporttal és tudatos életmóddal. Valamint ne feledjük, hogy a szűrővizsgálatok időközönkénti elvégzése akár életet menthet.

A cikkben megjelenő képek a https://pixabay.com/ oldalról származnak.

György Friderika

György Friderika

Nem voltam sportos alkat, sem fitt. Viszont ahogy felnőttem, elvégeztem a főiskolát és biológusként kiszabadultam a világba: egészségorientált lettem. A... Még több

Észrevételed, kérdésed van?

Csapatunkat hobbi és intenzív szinten sportolók is alkotják. Így mi is átéltük, milyen kezdőnek lenni egy teljesen új mozgásforma kipróbálásakor, vagy új célokat kitűzve rendszeres sportolókká válni. Nyugodt szívvel írj nekünk, hiszen egy cipőben járunk​!​