Tandem scooter

Nem mondom, hogy fene nagy tapasztalatra tettem szert a tereprollerezés témájában, de vagány vagyok és roppant lelkes. Na jó, inkább csak lelkes, és kissé elkeseredett, ha a kutyáim elfárasztásáról van szó.

Történt tehát, hogy vettünk egy használt scootert, amiről írtam is korábban. Ezt felavattuk, kipróbáltuk, mennyit bír és a kutyák hogy bírják. Nagyon jó tapasztalataink voltak vele. Aztán jött a tél, meg sár, aztán még egy kis hó, aztán jég, és megint sár, és most végre eljutottunk oda, hogy felszáradt a talaj a szántók között, az eső sem esik és a tüszős mandulagyulladásom is a múlté…

A teljes felszerelés a távtartó végétől a kutyákig

A teljes felszerelés a távtartó végétől a kutyákig

Fogtam tehát a két legőrültebb állatomat (Pogo és méhe gyümölcse, Rebelle), bedobtam őket a kocsiba, aztán felnyaláboltam a rollert, hoztam a távtartó rudat, három gumis kötelet, két hámot és egy rövid kötelet két karabínerrel. A kocsi alaptartozéka a láthatósági kutyamellény (van humán is persze), a kutyáké meg a nyakörv. Autóztunk összesen ötszáz métert a háztól a falu széléig, de nem volt kedvem ennyi cuccot kézben kivinni. Egyébként utólag visszatekintve teljesen jó ötlet volt, a kétezres fordulaton pörgő kutyákat felöltöztetni majd befogni a kötelekbe egyáltalán nem könnyű, jó volt, hogy ki tudtam kötni egyiket a vonóhoroghoz, míg a másikat öltöztettem.

Távtartó, a legfontosabb balesetvédelmi eszköz a fogaton!

Távtartó, a legfontosabb balesetvédelmi eszköz a fogaton!

A felszerelés úgy nézett ki, hogy a scooterre szerelt távtartón – ami gömbcsuklóval elmozog szépen oldalra is – húztam keresztül az első gumis kötelet, majd erre rögzítettem karabínerrel a kutyák saját vontató (gumis)kötelét. Szánhúzós múltú ismerőssel egyeztetve választottam ezt a módszert, ő hívta fel a figyelmemet arra, hogy minden kutyához kell külön csillapító is. A szár így kissé hosszú lett az én ízlésemnek, de hosszú távon kíválóan működött. A kutyákra nem klasszikus szánhúzó hám került, hanem egyszerű “mindenes”, aminek Y-formájú eleje van, ezáltal, bár nem a legtökéletesebb erre a munkára, azért éppen elégséges, mivel nem fojtja őket és párnázott is. A hám alá biztos ami tuti alapon húztam egy-egy láthatósági mellényt is. Az utolsó kis kötél a kutyák nyakörvét hivatott összekötni. Mivel két kutyát fogtam be egymás mellé Y alakban, ezzel kell őket egymáshoz rögzíteni, hogy tényleg egyfelé haladjanak, közel azonos tempóban. Ha az egyik túl lassú, akkor beleléphet a laza húzószárba.

Boldog (=fáradt) mosoly

Boldog (=fáradt) mosoly

A rutinos kutyám a dominánsabb, így optimistán álltam a tandem felálláshoz, de sajnos így sem ment annyira egyszerűen, ahogy azt én eredetileg megálmodtam. Pogo bár tudta, mi a feladat, nálánál jócskán nagyobbra nőtt magzata számára új volt a játék. Egyszer már scootereztünk, de olybá tűnik a memóriája nem az igazi… Így begabalyodott, megállt, elkezdett játszani az anyjával – aki ezt érthető módon nem tolerálta túl jól –  aztán, mikor elkezdett fáradni (inkább mentálisan) azt találta ki, hogy inkább megáll füvet enni Ezt az enyémek akkor csinálják, ha szomjasak, afféle pótcselekvés. Nem volt túl meleg, és alig mentünk párszáz métert, így az ivás ilyenkor tilos (edzés után lehet inni, ha már lehűltek), és le is tiltottam róla a fűevéssel együtt. Nagyjából az első egy kilométerig tartott a szenvedős rész, aztán Rebi rájött, hogy egyszerűbb, ha az anyját követi és innentől kezdve csak egyszer kellett megállnunk, mikor szembe jött egy traktor. Népszerű látványosság vagyunk a helyi mezőgazdasági gépkezelők körében.

Pogo, Rebelle és az összekötő kötél

Pogo, Rebelle és az összekötő kötél

A második kilométertől jó tempót mentünk még kb. 1000-1500 méteren át, 20-23km/h-val. Utána dorozsmássá vált a talaj és meglett a kutyák kezdeti bénázásnak a böjtje, elkezdtek fáradni. Az utolsó két kilométeren aztán fokozatosan lassultunk egészen 10km/h-ig, ami még mindig egy laza ügetést jelentett. Összesen 34 percbe telt az 5km-es táv, ami elsőre nem is rossz, de remélhetőleg következőre már olajozottabban megy a fogat.

A gép nagyon jól bírta, voltak olyan talajegyenetlenségek, amikor azt hittem le fogok repülni róla, de végig szépen irányítható volt, a fékek patentul működtek, meg vagyok vele elégedve.

Gulyás Viktória

Gulyás Viktória

A kutyázásnak van az a szintje, ami már túlmegy a józan ész határán, ami az emberek jelentős többségét meghökkenti és minimum... Még több

Észrevételed, kérdésed van?

Csapatunkat hobbi és intenzív szinten sportolók is alkotják. Így mi is átéltük, milyen kezdőnek lenni egy teljesen új mozgásforma kipróbálásakor, vagy új célokat kitűzve rendszeres sportolókká válni. Nyugodt szívvel írj nekünk, hiszen egy cipőben járunk​!​