Soha nem futottál még? Kezdd el és tanulj a hibáimból!

A Róka-hegy tetején csendesen figyeltem az előttem elterülő zajos városrészt. Húzós emelkedőt küzdöttem le éppen, egy pillanatra lehunytam a szemem és próbáltam újra nyugodtan, egyenletes ritmusban lélegezni. Az arcomat érintő tavaszi fuvallat mintha a tavalyi tavasz emlékeit hozta volna magával, egymás után villantak be a felejthetetlen momentumok, egészen a kezdetektől. Gyorsan végigpörgettem magamban, mi is történt az elmúlt egy év alatt...

Gyötrelmes pillanatok az elején, végtelennek tűnő kilométerek, határok feszegetése, önmagam leküzdése, az első 5 km, majd nem sokkal rá az első 10K, célok, álmok, versenyek, új barátságok, futóközösségek. Számokban 4 futócipő, 4 verseny, pár száz kilométer, 1 sérülés. De van, amit se számokban, se szavakban nem nagyon lehet kifejezni. Talán a hála? Hálás vagyok, hogy „csupán” a két lábamnak köszönhetően ennyi mindent kaptam, azt hiszem, ezt nem lehet elégszer megköszönni…

Túl az érzelmeken, inkább praktikus tanácsok formájában szeretném megosztani veletek az elmúlt egy évem nem csak jó, hanem rossz tapasztalatait is. Így visszagondolva például elkövettem olyan hibákat, melyek nem történtek volna meg, ha szakembertől kérek tanácsot, esetleg figyelmesen utánajárok a témának. Az alábbi néhány tipp leginkább a teljesen kezdőknek szól…

Hogyan válassz futócipőt?

Amikor az első cipőmet vettem, nem igazán kértem ki senki véleményét, tulajdonképpen a terméklapokon található információk segítségével egyszerűen csak leemeltem egy viszonylag olcsó cipőt a polcról és jó pár hónapig boldogan kocogtam benne. Majd pont az első versenyem végén tűnt fel, hogy valójában rettentően nyomja a nagylábujjamat, ennek pedig egy iszonyú ronda lila köröm lett az eredménye. Nagyjából fél évig kellett a lehető legsötétebb körömlakkal álcáznom ezt a kis malőrt…  Úgyhogy soha ne vegyél az utcai cipőddel megegyező méretű futócipőt, minimum egy, de inkább két számmal nagyobbat válassz! A lényeg, hogy elöl, a lábujjad és a cipő orra között maradjon kb. 1 cm, viszont a saroknál jól kell tartania a cipőnek. A másik fontos szempont a lábtartás. Szupináló (kifelé dőlő), pronáló (befelé dőlő) vagy semleges? Nem olyan rég beruháztam egy drágább cipőbe, majd nagyjából egy hónapnyi használat után bedurrant a bokám. Nyilván ennek több oka lehet, akár az is, hogy mégsem teljesen semleges a lábtartásom, minden esetre ezt a cipőt nem az én lábamra tervezték. Pont ezért, főleg kezdőként szerintem nem érdemes rögtön az elején a legdrágább, legmenőbb cipőt választani, hiszen bármi kiderülhet menet közben…

Mit vegyél fel?

Alapvetően egyetértek „az elég egy mackónadrág” elvvel, tényleg nem kell túlbonyolítani az öltözködést. A pamutot nem ajánlom, mert ez az anyag nehezen vezeti el az izzadságot és lassan szárad, így könnyen megfázhatunk benne. A fő szempont a technikaiság és a kényelem legyen, ne a divat! Rossz példákért elég kimenni a Margit-szigetre, ahol sokan mintha divatbemutatóra és nem futásra készülnének… Most, hogy jön a jó idő, már nem kell annyira beöltözni, elég egy vékony futónadrág, egy futópóló és esetleg egy vékony hosszú ujjú felső.

Hol fuss?

Múltkor a környékünkön, a külvárosi utcák „idilljében” tettem egy kört. Nem elég, hogy minden második ház előtt halálra rémültem a „cuki” házőrző kutyáktól, de a sarki közértek előtt cigiző „öregek” pillantásaiból ítélve igazi látványosságnak számíthattam. Szóval futni bárhol lehet, de ezeket a néha igencsak kínos helyzeteket elkerülve én inkább a jól bejáratott futópályákat, parkokat választom, ahol nem tűnök ki a többi futó közül. A tudat, hogy nem vagyok egyedül, nagyobb biztonságot is nyújt számomra. Mindez persze kiküszöbölhető azzal, ha csatlakozunk egy baráthoz vagy futóközösséghez.

Milyen alkalmazást használj?

Ez már teljesen egyénfüggő. Én a kezdetek kezdetén nem voltam kíváncsi arra, hogy épp 100 vagy 500 métert sikerült megállás nélkül megtennem. Viszont nagyjából egy hónap után, amikor kezdtem felbátorodni, már érdekelt, hogy mire vagyok képes, számokban kifejezve. Először Endomondot használtam, de miután többször is hamis adatokat mutatott (a térkép szerint volt, hogy befutottam a Duna közepébe), váltottam Strava-ra. Viszont nem olyan rég jelent meg a piacon a Decathlon Coach alkalmazás, mely az adatok mérésén kívül személyre szabott edzésterveket is tartalmaz, kifejezetten kezdőknek is. Ez adhat még egy löketet az elinduláshoz.

Jó pár apró dologgal lehetne még kiegészíteni a listát,  azt viszont szeretném kihangsúlyozni, hogy a felsorolt tanácsok inkább támpontként szolgálnak, semmi sem szentírás.  Továbbra is azt javaslom, hogy ha már eljutottál a megvalósítás szintjére, feltétlenül kérd ki szakképzett eladók véleményét vagy kérdezz bátran a futó bloggerektől, Mátétól, Zsocától illetve tőlem is!

Csak elindulni nehéz, az élmény garantált!

#futniYO

Koltai Piroska

Koltai Piroska

A futás világába nem olyan rég csöppentem bele, de mint „laikus futó” egyre jobban magával ragad ez az örömteli sport...... Még több

Észrevételed, kérdésed van?

Csapatunkat hobbi és intenzív szinten sportolók is alkotják. Így mi is átéltük, milyen kezdőnek lenni egy teljesen új mozgásforma kipróbálásakor, vagy új célokat kitűzve rendszeres sportolókká válni. Nyugodt szívvel írj nekünk, hiszen egy cipőben járunk​!​