Fékek – Ujjainkban érezhető különbség

Kisgyerekként, első bringáink gumiját koptatva a féknek egyetlen funkciót kellett ellátnia: a hátsó kerék blokkolását, hogy az lehetőleg a haverokénál hosszabb csíkot rajzoljon a betonra.

Ha gyorsan akarsz menni, jó fékek kellenek. Minél gyorsabban, annál jobbak – és ebben nincs semmi ellentmondás. Kisgyerekként, első bringáink gumiját koptatva nem volt még ennek jelentősége, a féknek egyetlen funkciót kellett ellátnia: a hátsó kerék blokkolását, hogy az lehetőleg a haverokénál hosszabb csíkot rajzoljon a betonra. Legtöbbünk időben kinő ebből, eltekintve az örökifjú fixisektől, akiknek más választásuk nemigen van a kerékpár lassítására.

Az átlagos használónak viszont esze ágában sincs fix hajtással kísértenie a szerencséjét a városi forgalomban, sőt, a szóban forgó alkatrész már a legegyszerűbb futóbringákon is megtalálható.

Miről ismerszik meg egy jó fék? Mit nevezhetünk egyáltalán jónak? Ez erősen függ a felhasználás módjától, személyes preferenciáktól, de létezik pár általános alapelv:

Először is: képes rövid távon megállítani azt a lendületbe jött tömeget, melyet testünk és a kerékpár együttesen képez. Ami nem ugyanaz, mint lelassítani, bizonyos forgalmi szituációkban testi épségünk múlhat ezen. Egy megfelelően elkopott kantiféktől ne várjunk csodákat…

Következő tulajdonság az adagolhatóság. Miért fontos ez? Aki vezetett már gépkocsit, el tudja képzelni, milyen lenne, ha egy fékkel csak satuzni lehetne…

Ez a két fő pont, melyet egy féknek tudnia kell, a továbbiak pedig már inkább a használó kényelmét szolgálják: legyen ergonomikus, álljon kézre, legyen könnyen szervizelhető…

De mégis milyen fékek tudják ezeket teljesíteni? Nézzük a felhozatalt, a teljesség igénye nélkül.

Mindenki ismeri a kontraféket, sok szülő keresi a mai napig a gyermekkerékpárokon. Ne tegyük! A legkevésbé megbízható fékről beszélünk, mely ráadásul olyan mozdulatsorra tanítja a gyereket, melyet később nem tud hasznosítani, ha komoly kerékpárra ülne át. Szerencsére szinte kiveszett, eltekintve a veterán kerékpárok rajongói által újraépített daraboktól.

Kantifék: szintén elavult technika, bár meglepően jól teljesítő darabokat is ki lehet fogni.
A két féktestet egy rövid bovden köti össze, ebbe van bekötve az a szál, melyet a fékkarral húzunk. Jól tisztul sáros körülmények között, többek közt ezért is népszerű még cyclocross versenyeken. Az olcsóbb darabok ereje siralmas, viszont ezért jó választás gyermekkerékpárok első fékjeként, csökkentve a kormányon átbukás esélyét egy erősebb fékezésnél.

Patkófékek: országúti kerékpárjaink jellegzetes összetevője. A modern, két forgáspontos változatok már akár olyan fékerőt is tudnak produkálni, amivel az elsőt megfelelő adagokban fékezve el tud emelkedni a hátsó kerekünk. Ez pedig egy amatőr sportolónak több mint elég.

V-fékek: talán a legelterjedtebb darabok, megbízható működés, viszonylag jó adagolhatóság száraz időben és szervizelésüket is meg tudja oldani bárki, akinek van egy imbuszkészlete és ideje megnézni egy Youtube videót.
A fenti három típus a felnin található fékfelületen dörzsölődve fejt ki fékhatást, melynek megvannak a maga hátrányai. Először is, amint esősre fordul az idő, netán terepeznénk és sár is szóba jöhet, máris romlik a hatásuk, hiszen a fékfelület a legközelebb helyezkedik el a gumihoz, ezáltal ki van téve a felfröccsenő latyaknak. Amennyiben kerekünkbe már akár egy kis nyolcas kerül, a fékezés további problémákba ütközik.

Leghatékonyabb fékhatást a tárcsafékekkel érhetünk el. Maga a féktárcsa e rendszereknél a kerék közepén helyezkedik el, védve ez által a sártól, víztől. Adagolhatóságuk remek, a jobb darabok akár egy ujjal kezelhetőek, sőt, többnek nincs is hely a karon. Természetesen ezekből is vannak jobb és kevésbé sikerült darabok, általánosságban elmondható, hogy a hidraulikus rendszerek erősebbek a mechanikus, bovdenhúzású változatoknál, melyeket inkább sártűrő képességük és adagolhatóságuk különböztet meg egy jobb v-féktől. Bekoptatásukra mindig fordítsunk  elég időt, a legtöbb fékpofán újonnan  egy védőréteg található, mely egy hosszú lejtőn  folyamatosan  fékezve nem lekopik, hanem  ráég a pofára, mely ez után  soha nem lesz már az igazi.

Kezdőknek szánt, a kerékpár részeit bemutató sorozatomban ezen írás az utolsó. A témaköröket természetesen a végtelenségig lehetne boncolgatni célom pusztán az volt, hogy egy nagy léptékű áttekintést nyújthassak azoknak, akik most ismerkednek leendő sporteszközükkel.

További bejegyzéseimben a „mivel” témakör mellett a „hogyan” kérdésekre igyekszem majd válaszokat adni.

 

Nagy Gábor

Nagy Gábor

Gyermekkoromban megérintett a forgó kerekek giroszkópikus hatása , a kétezres évek közepe óta pedig inkább életmódnak tekintem a bringákhoz fűződő... Még több

Észrevételed, kérdésed van?

Csapatunkat hobbi és intenzív szinten sportolók is alkotják. Így mi is átéltük, milyen kezdőnek lenni egy teljesen új mozgásforma kipróbálásakor, vagy új célokat kitűzve rendszeres sportolókká válni. Nyugodt szívvel írj nekünk, hiszen egy cipőben járunk​!​