Amikor megfagy a kulacsodban a víz és az energia gélt is harapni kell – Iszkiri 25 téli pályabefutás

Gyönyörű az erdő mostanság. A dér, mint valami idő-lelassító anyag bevonja a növényeket, megfagyasztja a környezetet. A köd enyhe utópisztikus látványt kölcsönöz, már-már Stephen King szerű az egész. A talaj kemény és fagyott mint ha nem is föld lenne, hanem egy keményebb és ridegebb anyagforma. Megállt az idő, teljes a csend. Csak a lélegzet hallatszik és a lépteid.

Tavaly tavasszal teljesítettem egy 100km-es teljesítménytúrát, no de nem futva, hanem amolyan mindjárt lekésem a buszt tempóban. Ennek a túrának az első 25 kilométere egy körpálya lényegében, ami Szárligetről indul és ugyanoda is tér vissza. Azóta gyakran vonatozok ki a helyszínre és teljesítem az első 25 kilométerét. Nagyon szép és változatos terepről beszélünk.

Kék háromszög

Íme az útvonal: Szárliget – Zuppa-tető – Szár – Körtvélyes-tető – Macskabükk – Körtvélyespuszta – Mária-szakadék – Csákányospuszta – Birkacsárda – Szárliget.

Zuppa-tető

Kissé csípős hidegre és némi ködre ébredve mi más lehet az első elhatározás a nap elején, mint hogy menjünk, fussunk egy kiadósat a természetben. Szeretek mostoha időjárási körülmények között futni vagy túrázni. Valahogy ez az egész dob az értékén. A növényeken még a zúzmara ékeskedik, a talaj fagyott, némi korábbról megmaradt hó is volt a Vértesben és a szél is kellemetlenül fújdogált néhol. A hőmérséklet valahol a -5 és 0 fok között ingadozott. Tökéletes! Az útvonal egyébként a harmadik útja és tesztje volt az újonnan beszerzett Kalenji XT6-os terepfutócipőmnek.

Körtvélyes mellett

Megérkezve a helyszínre egyből neki is iramodtam. Muszáj is volt, mert a hideg szél egyből éreztette velem, hogy ki lesz ma a főnök. A pálya első része a Mária úton haladt. Egy kis emelkedő, majd áttértem a piros turistajelzésre. Be is melegedett egyből mindenem, aminek be kellett. Szárra megérkezve az egyik kedvenc részemhez értem. Nincs benne semmi különleges, egy aluljáró a sínek alatt, de valahogy ez a pont mindig is tetszett. Minden nap látom a vonat ablakából és arra a százasra emlékeztet, amit tavasszal teljesítettem. Kis futás a településen, majd ismét a dzsungel, tovább a piroson. Itt kezdődik a Körtvélyes-tető lába, amire felérve, a nap sugarai már átvették a hatalmat a köd felett. Szeretem ezt a pillanatot, ilyenkor mindig egy kisebb energialöket érkezik. A nap is puszta energia és a legtöbb élő szervezetnek lételeme.

Mordor fenyvesei

A távolban hallatszott némi puskalövés és csak remélni tudtam, hogy nem lesz ebből gondom. Szerencsére nem lett. A Macskabükkhöz érve végre nem tévesztettem el a helyes irányt, ugyan is múltkor itt volt egy pár felesleges köröm. Ez egy négy irányú kereszteződés és itt kell letérni a piros jelzésről majd átmenni a kék keresztre. Egy picit szűkül az ösvény is. Itt van egy olyan része az erdőnek, ahol mesterségesen ültetett magas fenyők sorakoznak, méghozzá olyan sűrűn, hogy nem engedik át a fényt maguk között. Nagyon elragadó és egyben kísérteties látvány, amint fényes nappal egy koromsötét fenyves húzódik mellettünk.

Mária-szakadék

Körtvélyespusztát elhagyva ráfordulunk a kék jelzésre és a kalandunk legszebb része következik, a Mária-szakadék. Egy mélyebb szurdok, az ösvény a domb oldalában halad mint egy hullámvasút. Itt mindig előtör belőlem a kisgyerek. Már csak a vonathangok hiányoznak a futás alatt és teljes lenne az összkép. Kidőlt fák, sziklakinövések nehezítik az haladást, de pont az ilyet szeretem. Kicsit kizökkent.

Utunk lassan a végéhez közeledik, egy hosszabb mezőn kell még átgázolni, majd jön a szárligeti Birkacsárda. A mező elragadó volt, ide beszorult még egy kis köd és még zúzmara is díszelgett az aljnövényzeten. Birkacsárdán mindig megkergetnek kicsit a kutyák, de sebaj, ha utol tudnak érni felőlem megehetnek. Hozzáteszem, ezek kis testű kutyák, akik elég lassan jutnak el A-ból B-be.

Birkacsárda előtti mező

Szárligetre megérkezve utunk is végéhez ér és ismét hasznos napot hagyhatunk a hátunk mögött. A cipő ismét csillagos ötösre vizsgázott, a látvány kárpótolt minden nehézségért. Otthon várt a forró zuhany, a jó meleg ebéd és a finom vörösbor. Proszit!

Juhász Máté

Juhász Máté

2009 óta futok versenyszerűen. Az első versenyem egy 14km-es távú volt Tatán és azóta a futás az életem része. 2013-ban... Még több

Észrevételed, kérdésed van?

Csapatunkat hobbi és intenzív szinten sportolók is alkotják. Így mi is átéltük, milyen kezdőnek lenni egy teljesen új mozgásforma kipróbálásakor, vagy új célokat kitűzve rendszeres sportolókká válni. Nyugodt szívvel írj nekünk, hiszen egy cipőben járunk​!​