Kerekekről: ha nincs ki a négy…

Vegyük figyelembe a következőket: általánosságban elmondható, hogy egy kerék lehet erős, könnyű, és olcsó. A felsoroltakból pedig mindig csak két tulajdonság lesz rá igaz. :)

A legutóbbi írásomban a vázakkal kapcsolatos alapismereteket tekintettük át, a folytatásokban pedig azt, hogy mire érdemes figyelni, ha az alkatrészekre vagyunk kíváncsiak.
Miután kerékpárról beszélünk, első körben vegyük magukat a kerekeket. Ezen alkatrészek igazi „megénekeletlen hősök”, szépen csendben teszik alattunk a dolgukat, amíg teszik…

Ha szeretnénk, hogy ez a tevékenységük minél tovább tartson, vegyük figyelembe a következőket:  általánosságban elmondható, hogy egy kerék lehet erős, könnyű, és olcsó. A felsoroltakból pedig mindig csak két tulajdonság lesz rá igaz. 🙂

A kerék három alapvető részből áll: felni, küllők, és kerékagy. Mindhárom esetében találhatunk kiváló minőségűt és silány tömegtermékeket is.

A felni a legkülső rész, ezen feszül a gumi, illetve ő áll legelöl a csatasorban, amikor a talaj  felől érkező atrocitások meghaladják a gumi rezgéselnyelő képességét. Éppen ezért érdemes rászánni azt a plusz párezer forintot, ami a különbséget jelenti egy szimpla „U” alakot formázó és egy erősebb, korszerű, dupla falú felni között.

Beruházásunk eredménye? Egy olyan alkatrész, mely nem ugrik  taco-alakba az első kátyúnál.

Hagyományos, szimpla falú felni, szegecselés nélkül: találkozunk a centrírpadon!

Beljebb haladva a küllőkkel találkozunk. Kopó-fogyó alkatrészként tőlük fogunk a legnagyobb eséllyel megválni  valamikor, egy több éven át használt keréken jó eséllyel szükség lesz egy eltört küllő cseréjére. Fűzésmintának hívjuk azt az elvet, mely szerint a küllők egymást keresztezik, ha keresztezik. A több keresztre fűzött küllők nagyobb rugalmasságot, jobb rezgéselnyelést kölcsönöznek a kerekeknek, a radiális fűzés pedig nagy merevséget ad. A felnin található lyukakba küllőanyákkal, terminus technicussal élve niplikkel  csatlakoznak be. Érdemes figyelembe venni, hogy ezen lyuk  szegecselt-e, vagy csak egy furat a felnin… A szegecselt lyukból  nehezebben  szakadnak ki  a küllőanyák. Ha ez megtörténik, kukázhatjuk a becses alkatrészt, vagy jöhet a kétes kimenetelű  sufnituning.

Szegecselt felni, dupla fallal: sportoláshoz ez alá ne add!

A kerék közepén találjuk a kerékagyat. Ezen rész feladata az egész rendszer egyben tartása, illetve a minél simább futás biztosítása. A küllők vagy „J” alakú, vagy egyenes fejjel  kapcsolódnak ide, az előbbiek elterjedtebbek, áruk, illetve könnyebb beszerezhetőségük miatt.

A kerékagyban mindkét oldalon csapágyakat találunk. A hagyományos, úgynevezett kónuszos csapágyak mellett egyre nagyobb teret hódítanak az ipari csapággyal ellátott darabok. Mindkettő mellett és ellen is lehet érvelni, mindenesetre elgondolkodtató, hogy az olyan patinás márkák, mint a Shimano, magas szintű országúti kerekeikbe is előszeretettel raknak  hagyományos csapágyakat. Ezen változat előnye az otthoni  szervizelhetőség: minimális szerszámozottsággal és némi kézügyességgel percek alatt beállítható egy lógó, vagy túl szoros csapágy. Ha szervízzel csináltatnánk, akkor is kisebb az esély, hogy cserélni kelljen. Az ipari csapágyak előnye a szinte karbantartásmentes használat és sima futás. Ha nem spóroltak  az átmérővel, élettartamuk is évekre rúghat. Ellenben, ha futásukban problémát tapasztalunk és ez nem oldódik meg egy újrakenéssel, garantált, hogy cserélni kell. Ritka, de létezik állítható feszességű ipari csapágy, jómagam  ilyennel még nem  futottam össze…

A kerékagy közepén  fut át a tengely. Ez a vázon található, lefelé nyitott papucsba illeszkedik és a hagyományos módon a tengelyen  található menetre tekert rögzítőanyával tudjuk fixálni. Korszerűbb megoldás a középen lyukas tengely, melyen egy gyorszár fut át, aminek a segítségével szerszám nélkül tudjuk cserélni kerekünket. Mivel így egy pillanat alatt meg lehet szabadítani gépünket a kerekétől, lakatolásnál gondoljunk erre és egy kiegészítő zárral védjük az első kereket.

Gyorszár, és “J” fejű küllők.

A modern hegyikerékpárokon ezt kicsit tovább gondolva, úgynevezett átütőtengelyt találunk, mely közvetlenül csatlakozik az immár zárt lyukkal ellátott papucsokba, így téve merevebbé a kapcsolatot, váz (vagy villa) és kerék között.

Rögzatőanyás tengely és három keresztre fűzött küllők: ez a felállás nem a hatékonyságról szól.

Egy lényeges része maradt a keréknek, mégpedig a hátsónak: az a megoldás, ahogy a lánckeréksort fogadja.
Az olcsóbb, legfeljebb 7 sebességes kerékpárokon ez egy menetes megoldás, ahol a racsnimechanika magába a lánckeréksorba van  beépítve. Ez a kerékagyon található menetre ül fel, melyet hajtásirányba meghúzva kész is vagyunk a felszereléssel.

Ennél korszerűbb a kazetta. Ez az  agyhoz rögzített, bordákkal ellátott henger, mely magában  foglalja a racsnit. Erre a hengerre csúsztatjuk fel a lánckeréksort, melyet egy rögzítőgyűrű szorít a kazettatesthez. Az eredmény: azon kívül, hogy hétnél  több lánckerekünk is lehet hátul, a kerék  hajtásoldali csapágya a papucshoz közelebb került. Ezáltal  a hajtás közben rá ható erőkar csökken, növelve ezzel  az  élettartamát. Tudtok követni? 🙂

A felsorolt témaköröket persze egy külön bejegyzés terjedelméig lehetne csócsálni, de bízom benne, hogy kezdőknek  már ez is elegendő támpontot fog nyújtani kerékpárjuk, vagy alkatrészük kiválasztásánál.

Hátszelet!

Nagy Gábor

Nagy Gábor

Gyermekkoromban megérintett a forgó kerekek giroszkópikus hatása , a kétezres évek közepe óta pedig inkább életmódnak tekintem a bringákhoz fűződő... Még több

Észrevételed, kérdésed van?

Csapatunkat hobbi és intenzív szinten sportolók is alkotják. Így mi is átéltük, milyen kezdőnek lenni egy teljesen új mozgásforma kipróbálásakor, vagy új célokat kitűzve rendszeres sportolókká válni. Nyugodt szívvel írj nekünk, hiszen egy cipőben járunk​!​