Fotelból a biciklire

Az újévi fogadalmam betartása - sokadik nekifutásra - 2016-ban végre sikerült. Ebben az évben tényleg rendszeresen jártam sportolni. Profi tanácsokkal nem szolgálhatok, kezdő vagyok, de nagyon lelkes. Kíváncsiságom újabb és újabb sportok kipróbálására ösztönöz, ezekről írok nektek. Persze ez teljesen szubjektív, de akár megkönnyítheti a választásodat, támpontot adhat, hogy mi az, amit érdemes lenne kipróbálnod. Na de kezdjük az elején…

Valamit már kellett sportolnom. Nem is a mozgás iránti vágy, inkább egyszerűen bénán éreztem magam, ha a “Mit sportolsz?”  kérdésre csak nagyokat pislogtam. Testnevelő tanár gyermeke…  A cipésznek meg a cipője szakad szét, persze.

A kisváros adta lehetőségek még véletlenül sem kimeríthetetlenek. Kitartás és motiváció hiányában inkább a csoportos órák felé fordultam. Azt már tudtam, hogy nagyon sokan járnak spinningelni – a családom női tagjai is heti többször – és nagyon élvezik, hát gondoltam, miért ne, próbáljuk ki! Amúgy is, szobabiciklizni zenére mindenki tud…

Az első óra új helyen mindig stresszes. Azt sem tudom, mit kell majd csinálni, kik lesznek még ott, a biciklit 100%, hogy nem fogom tudni beállítani és egy biztos: mindenki csak engem néz majd, hogy mit bénázom. Persze nem így alakult. Az edző egyből segített, beállítottuk az ülés magasságát, milyen távol legyen a kormánytól, megmutatta hogyan tudom állítani az ellenállást, és hogyan tudok fékezni, ha szeretnék. Felhívta a figyelmemet, hogy az általa adott instrukciókat nem kell maximálisan követni, szabad kisebb intenzitással, lassabban tekerni, de ha én kicsattanok az erőtől és éppen Eddy Merckx-nek képzelem magam, akkor persze nyomjam neki, ne foglalkozzak senkivel. Törcsi és víz bekészít, tekerésre fel!

Mi fán terem a spinning?

A spinning egy kardió mozgásforma, amelyben egy különleges kerékpáron zenére tekerhetünk. Az edző koordinálásának és az állítható ellenállásnak köszönhetően az edzőterem helyett hamar a hegyekben, vagy lejtőn száguldva érezhettem magam. Nagyon jó zsírégető és nagymértékben javítja állóképességünket. Mindenki maga dönt, hogy mennyi ellenállást pakol, vagy mennyire teker gyorsan, így kezdőktől a haladókig, kortól és nemtől függetlenül mindenkinek ajánlhatom.

A zene beindult, az első néhány percem alapvetően azzal telt, hogy megszoktam a biciklit. A bemelegítés itt is elengedhetetlen, három perc után már egészen jól érzem magam, kezdeti feszültségnek nyoma sincs. A zene pörög, az edző nagyon lelkes, a résztvevők motiváltak, nem is olyan rossz…  Azt hiszem, a nyolcadik perc körül fordulhatott meg először a fejemben, hogyan is gondolhattam azt, hogy ez valami könnyed, csoportos szobabiciklizés lesz…  Mert nem az, kicsit sem.

A zene persze továbbra is pörög, az edző  egyre lelkesebb, mindenki nagyon motivált, de én a combomban és fenekemben érzett fájdalmon kívül képtelen vagyok másra koncentrálni. Azt hiszem, erre mondta, hogy nyugodtan vegyek le az ellenállásból, ha esetleg kicsit sok lenne. A feladatok váltakoznak: hegymenet, állunk a bringán, ülünk a bringán, sík terepen gyorsan hajtunk, vagy ütemenként változtatjuk a tempót. A feladatok nem bonyolultak, nincsenek komplex feladatsorok, első alkalommal is követhető.  A zene hajt, folyik rólam a víz. Lopva azért oldalra tekintek és látom, hogy mindenkiről, ráadásul boldogan konstatálom, hogy senki nem figyel engem. Együtt tekerünk, de mindenki magáért, magának, a saját kitartásának, állóképességének megfelelően.

A combomban lévő égő fájdalom nem múlik, de az edzés felére már egészen megszokom. Pedig én tényleg azt hittem, hogy a combom azért erős. A harmincötödik percben nézek először az órára, kisebb hullámvölgy lehetett azt hiszem, elgondolkodom, hogy én ezt nem biztos, hogy végig tudom csinálni. De a zene visz, (J.Lo sosem hagy cserben) újra erőre kapok, és az utolsó szuszt is kihajtom magamból. Utána már csak a nyújtásnál veszem észre, hogy izzadságcseppek tengerében úszom, de ezzel együtt elönt a büszkeség is: megcsináltam! Másnap a hihetetlen izomláz nagyjából 50-szer juttatta eszembe, hogy én mégis hogy gondolhattam, hogy ez egy könnyed szobabicózás lesz. Kimondhatjuk, hogy minden egyes lépésemet alaposan átgondoltam, feleslegesen nem ültem le és nem álltam fel. Második alkalommal még elszántabban ültem fel a bicóra, óra után pedig már a bérletért álltam sorba. Jobb akartam lenni, végigcsinálni a hegymenetet még több ellenállással, együtt izzadni a többiekkel és kerekebb popsival hordani a fürdőrucit.

 Ha szeretnéd formába hozni magad, formásabb fenékre vagy combokra vágysz, vagy ha csak egyszerűen szeretnél pörgős zenére egy jót tekerni, akkor próbáld ki!

Azóta már több spinning edzésen vettem részt, próbáltam a spinracinget és a spinkondit is. Azt, hogy ezek miben különböznek, a következő cikkemben olvashatjátok.

Köbli Hanna

Köbli Hanna

Szívesen írnám, hogy már gyerekkoromtól fontos szerepet tölt be az életemben a sport, de sajnos egyáltalán nem. Általános iskolában a... Még több

Észrevételed, kérdésed van?

Csapatunkat hobbi és intenzív szinten sportolók is alkotják. Így mi is átéltük, milyen kezdőnek lenni egy teljesen új mozgásforma kipróbálásakor, vagy új célokat kitűzve rendszeres sportolókká válni. Nyugodt szívvel írj nekünk, hiszen egy cipőben járunk​!​