Mélypont

Az élet minden területén vannak hullámhegyek és hullámvölgyek. Van, amikor minden sikerül és van olyan, amikor nem tudod, hogyan tovább. Ilyenkor két dolgot tehetsz: mindent feladsz, amit addig kemény munkával elértél, megválsz a sporttársaktól, elbúcsúzol az élményektől és elengeded az egészet… Vagy egy kicsivel nagyobb erőfeszítéssel ugyan, de újra összeszeded magad és folytatod.

Mindenki átesett már ilyen időszakon, aki nem, az majd fog. Nekem számtalan alkalommal fordult már meg a fejemben, hogy mindent feladok. Volt már több oka is: pénz, idő, energia, lustaság, kudarc, betegség, sérülés, gyengeség, önbizalomhiány.

Fotó: Bolla Gábor

Lassan három éve űzöm ezt a sportot, hetente többször és csak pár alkalommal volt több napos, max egy hetes kihagyásom, mikor vagy én, vagy az edző elutaztunk, esetleg annyira beteg voltam, hogy nem bírtam felkelni… Mert apróbb bajokkal persze ugyanúgy mentem és edzettem. Ma már tudom, van amikor muszáj pihenni és hagyni a szervezetet, hogy regenerálódjon. Viszont van az a pihenés, amiben az ember ellustul, elbizonytalanodik… Meg tudom csinálni? Biztos elvesztettem már az erőmet és nem fogok emlékezni semmire, amit tanultam. A többiek biztos rengeteget fejlődtek, szóval jól le lehetek maradva… Nem fog sikerülni…

Így van… Ha feladom, nem sikerül. Ezért NEM adom fel. Ilyenkor megkérdezem magamtól: Miért kezdted el? Mi szerzett örömöt? Mit értél el? Kiket ismertél meg közben? Ki/mi motivált? Írok egy képzeletbeli listát, de csak a pozitív dolgokról…. A kudarc képzelt lehetősége, amit magam elé vetítettem megsemmisül és a helyét átveszik a valós, megtörtént, csodás emlékek. Ez az, ami erőt ad. 

Több heti kihagyás után térek most vissza újra, tele kétségekkel a saját képességeimet illetően. Többszörösen lesérültem, rengeteg órát elmulasztva ezzel és az ilyen időszakban tipikus tömegbetegségekkel is heteket vesztettem. Gyenge vagyok és túlterhelt az ünnepek miatt. Van nekem időm erre? Háztartás, munka mellett? És mikor leszek a szeretteimmel? Kifogások, kifogások… Igen, nálam is.

Önmagadat győzd le, ne másokat. Sokkal nagyobb öröm, ha a saját határaidat feszegeted és léped át, mintha máshoz hasonlítod a képességeidet, eredményeidet.

Közben tudom, hogy arra van időm, amire szeretném, mert ha szeretem, amit csinálok, megteremtem rá az időt. Én szeretem. Szeretem a szép forgásokat, a nehéz erőelemeket, az erősítést, mikor legyőzhetem magam, a nyújtást, amikor azért küzdök, ami másnak alap adottsága. A barátaimat, akiket sportolás közben ismertem meg, a kudarcokat, amik után mindig jön a siker, a versenyeket, amik motiválnak és rávesznek arra, hogy kihozzam magamból a legtöbbet.

A sok szép fotó és videó nézése mellett – amikkel próbálom magam ösztönözni – ráveszem magam arra, hogy megmozduljak végre otthon is és tegyek a célomért. Kezdve egy kis nyújtással, mert az mindig jól jön. Aztán akár mehet egy kis erősítés is, kezdve kisebb kihívásokkal, pl. plank. Szerencsémre végre van otthoni rudam és adott a lehetőség minden nap minden percében, de így is nagy erőfeszítés a visszatérés… Csúszik, fáradt vagyok, itt az év vége, majd inkább jövőre… Na  meg a többi klasszikus kifogás. *klikk* Állítsd át a fejecskédben ezt a buta kapcsolót. Nem egy új évhez, hónaphoz vagy héthez kell viszonyítani az újrakezdést, hanem a MOST-hoz. Kezdjük el azonnal! Legyen mit magunkkal vinni az új, élményekkel kecsegtető, kihívásokkal teli 2017-es évre! Boldog új évet kívánok minden kedves olvasónak! 🙂

Szép Alexandra

Szép Alexandra

Rúdsport, rúdtánc, rúdfitnesz... Az egyik legmegosztóbb sport hazánkban. Igen, sport, a maga nehézségeivel, kihívásaival, sikerélményeivel, kudarcaival. 2 és fél éve... Még több

Észrevételed, kérdésed van?

Csapatunkat hobbi és intenzív szinten sportolók is alkotják. Így mi is átéltük, milyen kezdőnek lenni egy teljesen új mozgásforma kipróbálásakor, vagy új célokat kitűzve rendszeres sportolókká válni. Nyugodt szívvel írj nekünk, hiszen egy cipőben járunk​!​