Ha egy üzlet beindul…

Szívósan kapaszkodtunk egymás hegyére-hátára. Hidegrázósan élvezetes taktikai csata kezdett kibontakozni. A szurkolóink, Laborc főkolompos vezetésével megbabonázták az erdő csendjét. Őrült katlan gyúlt a sóstói erdőben, mint a legnagyobb versenyeken. Volt kenyér is, cirkusz is. A flow pedig egyre jött, a hullám vitt magával.

Egymást követő második évben rendeztük meg Nyíregyházán a decemberi Decathlon Kupát, mint a helyi CX sorozat egyik legnívósabb, legkedveltebb versenyét. Idén még felkészültebben, még színesebb kulisszák és még kevesebb klisé közt teremtettünk lehetőséget a legönsanyargatób kerékpáros szakág híveinek a versenyzésre, a fizikai és mentális határaik megismerésére. 106.  A hétvége legszebb, legfontosabb, “legkerekebb” száma. Ennyien dacoltak a faggyal, a mínuszokkal, a nemkívánatos körülményekkel. A TirpákCross valaha volt legmagasabb indulószáma ez, melynél elismerőbb, igazolóbb eredménye nem lehetett ennek a vasárnapnak.

 deca1

Igazi ünnepnapot varázsoltunk magunk köré, remek hangulattal, forró teával és egy kivételesen jó vonalvezetésű, lendületes CX pályával. A fagyott homokos talaj igazi sztrádává vált, magas átlagsebességet biztosítva. A folyamatosan hullámzó terep mellé sok-sok technikás ív, lassú visszafordító, dupla-akadály és kidőlt bükkfa feletti átkelés társult. A hajnalban ébredő építőbrigád remek munkát végzett, mindenki megitta a levét.

Reggel fél kilenctől módszeresen megindult a nyüzsgés. A nevezési sátornál tömött sorban álltak, közben pedig kezdetét vette a pályabejárás is.  Az ázsiónk pedig nőttön-nőtt, nem csak a sokasodó bringáshad miatt, hanem az újdonsült nevezők és “ranglista-pontjaik miatt”. Az elit futam nem kisebb nevekkel bővült, mint Fejes Gáboréval és Hacsi Ákoséval – a honi cyclocross valóságos doájeneivel. Mellettük még “messzeföldről” jöttek a sport önsanyargatói: Kárpátaljáról, Romániából, Pesttől ‘Barcikán át Gyuláig.
Csodás időben, ragyogó napsütés mellett, -3 fokban dördült el a hobbi futam képzeletbeli startpisztolya, 65 fő asszisztálása mellett. Izgalmas, látványos verseny készítette elő a főételt.15349743_1327309080647447_8073126878430151034_n
Delet ütött az óra,  jöhetett a tűzijáték. Harminc dühös férfi csatája. Az elit futam. Hiába erősödött meg – nem is kevéssel – az ellenfelek potenciálja a várdai fordulóhoz képest, magamban földöntúli nyugalomra és békére találtam. Itt ma engem nem lephetnek meg… Egy stratégiám volt. Szem elől nem téveszteni Kis Józsi kerekét. Hangzatosan egyszerű, de mégis kemény kihívás.
A rajt izgatott volt. Józsi elkerülvén a tülekedést előre menekült, én meg tettem a kerekem, ahogy a fáma szólt. Hátra sandítva rögtön érzékeltem, elszakadtunk. Kisebb űr tátongott mögöttünk. Nyomban megszületett a gondolat: Fejes Gabi kissé beragadt, menni kell! Újra megköttetett a szövetség, szó híján tekintettel. Tudtuk, hogy Gabi jön, mert Gabi mindig jön, de ezt nem akartuk megkönnyíteni neki.

deca3

A kör végére fel is zárkózott a duónkra, de a hármasunk tetemes, célegyenesnyi előnyt alakított ki. Vártam volna, hogy a bátorfis mozdony befűti a szenet, de nem ettük ilyen forrón a kását. Szívósan kapaszkodtunk egymás hegyére-hátára. Hidegrázósan élvezetes taktikai csata kezdett kibontakozni. A szurkolóink, Laborc főkolompos vezetésével megbabonázták az erdő csendjét. Őrült katlan gyúlt a sóstói erdőben, mint a legnagyobb versenyeken. Volt kenyér is, cirkusz is. A flow pedig egyre jött, a hullám vitt magával.
A második-harmadik kör derekán kaptunk egy kis ízelítőt Fejes technikai tudásából. A dupla akadályon valósággal átrepült, szinte tempóveszteség nélkül. Rögtön kontaktot veszítettünk. Józsi észbe kapott, megugrott a gyors egyenesben, rögtön 40 fölé kúszott a km óra „higanyszála”. Aztán a hátsó részen én is észbe kaptam és lám, felértünk. Mivaaan??? Fejes Gabira visszajöttünk? Marhára éltem, mint az oviban… Soha még ilyet! Ismételt támadás jött, aztán vonatozás, majd megint kicsit megriszáltuk magunkat eredmény nélkül, újra összeállt a finom kis triumvír. A többiek pedig szép lassan kiszálltak, eltűntek mögülünk. A verseny derekánál nem maradt kérdés, ha nincs fatal error, hármunk között dől ez el.

dj4a5281
De Fortuna imádja a cyclocross-t, mindig az első sorba van jegye. Egyszercsak elmaradt mögöttünk Gabi, küllőtörés, kerékcsere. Egy körig még jött az árnyékban, aztán újra eltűnt. Ezúttal bukás. Ott maradtunk magányunkban a nagy öreggel, a dörzsölt rókával. Mi legyen? Eltelt a negyedik, az ötödik, a hatodik kör is.  Szemre dekára ugyanabban az erőben voltunk. Az egyenesben Mr. Merida diktált, az akadályokon én keltem át gyorsabban. Már csak két kör volt vissza. Filóztam, hogy legyen ez? Várjuk meg a finish-t? Egy utolsó nagy sprint? Hamar jött a válasz. Nem lamentálni kell, mert akkor kizökkensz. Hopp, már le is esett a lánc. Belülről zúgott egy hang. Nem lehet! Ez nem lehet igaz! Nem-nem-nem! Így bukom el???
Gyorsan leugrottam, lánc fel – fullgáz! 15-20 mp hátrányom alakult ki, akár egy örökkévalóság. Vissza lehet ebből jönni? Mindent megtettem, amit akkor lehetett, számoltam magamban a másodperceket. Talán faragtam kettőt, meg még egyet az akadállyal, már csak 14 mp, vagy 15. MoGyuri barátom őrjöngve hajszolt, de úszott a hajó, lassan el. Jött az utolsó rund. Mi maradt még benne? Még közelebb lopózom, de épp csak egy hajszállal. Józsi nagyon tudja a stabil tempót, ő nem lassít. A végéhez érve már látom, gratulálni kell. A visszafordítónál, mikor majdhogynem szemben jövünk egymással, oda is biccentek, szép volt.  A végére kivágom a rezet, sprintelek. Ez jár a közönségnek, családnak, barátnak. El is illan a feszültség. Valószínűleg életem legösszeszedettebb versenye, a legkontroláltabb. Károgni nem szabad. Ez igazi verseny volt, nagykutyákkal és őrületes, fanatikus szurkolókkal. A “mesteremmel” meg anschlussban újra dobogón.

#lovecyclocross

(Fotók: Tajdi Bence, Molnár Tibor, Vígh Attila

 

Dovák Dávid

Dovák Dávid

Nekem az írás olyan, mint a fotósnak valamit a lencse végére kapni. Úgy szeretem a toll hegyére tűzni a szavakat,... Még több

Észrevételed, kérdésed van?

Csapatunkat hobbi és intenzív szinten sportolók is alkotják. Így mi is átéltük, milyen kezdőnek lenni egy teljesen új mozgásforma kipróbálásakor, vagy új célokat kitűzve rendszeres sportolókká válni. Nyugodt szívvel írj nekünk, hiszen egy cipőben járunk​!​