Akkor kell vadászni, amikor “jól esik”

Szoktuk mondani, hogy vadászatra kétféle időjárás létezik. Alkalmas és kiválóan alkalmas. November 12-én szombaton az alkalmasat súrolta, de alulról... Három hete is megvan már, hogy utoljára vadászni voltam, így Józsi barátommal megegyeztünk már hét közepén, hogy ha armageddon is lesz, mi márpedig kimegyünk vadászni szombaton.

Fél 4-kor találkoztunk a beírónál, ahol csak a legelszántabb kollégák gyűltek össze, és bizony az alapján kellett körzetet választanunk, hogy hol fog elmenni a terepjáró, annyira fel volt ázva a föld az egész napos szakadó esőtől. Négykor már a területen jártunk. A terv az volt, hogy megnézünk egy jó őzes részt, aztán – ha enyhül az eső – felgallyazunk egy-egy lesre, hátha összefutunk a mostanság a búgás okán eléggé aktív vaddisznókkal.

Kocsival a tervezettnél is rövidebb szakaszon tudtunk csak áthaladni, így gyorsan átváltottunk barkácsolásról cserkelésre. Metsző szél, és vízszintesen szakadó eső fogadott. A kellemes sétától igen messze volt, ami eztán következett, de a szenvedély hajtott bennünket, nem hagyva helyet a megfutamodásnak. Csúszkálva, helyenként bokáig járva a sárban küzdöttünk az elemekkel. A terület, amin sétáltunk elhagyott kis kertekből, egy-egy kisebb parcella levágott kukoricából, ill. legelő csíkokból állt. Változatos, vadregényes terep, mely kiváló élőhelyet biztosít az őznek. Negyed óra séta után meg is ugrasztottunk egy szántásban elfeküdt sutát és egy gidát, melyek egy fiatal akácos sávba ugrottak be. Egy nagyobbat kerülve próbáltunk a hátukba kerülni jó széllel, de az utolsó pillanatban egy fácán kakas hangos kakatolásra kelt mellettünk, szertefoszlatva ezzel reményeinket az őzek észrevétlen becserkelésére.

A sikertelen manőver után folytattuk a sárdagasztást a dimbes-dombos tájon. Balról egy nagy tábla vetés, jobbról keskeny és változatos parcellák szegélyezték utunkat. Egy gazos szőlő után egy sáv gyep következett, amin kint legelészett egy őz. Mindketten megdermedtünk, láthatatlanok maradtunk, majd nagyon lassan visszább csúsztunk a takarásba, és onnan távcsöveztünk. Egy kifejezetten nyeszlett, gyenge gida volt, suta nélkül. Gyors mérlegelés után a lövés mellett döntöttünk. Hetven méterről, lőbotról sikerült leadnom egy pontos lövést, mely azonnal és a lehető legkíméletesebb módon küldte át a vadat az örökkévalóságba. Tiszteletadás és főhajtás a szűnni nem akaró esőben, majd a prózai rész. Lefelé csúszkálva a földúton, cipelve a nem éppen nagytestű vadat megállapodtunk, hogy mérlegelni fönt kellett volna az elejtés helyén, mert minden egyes lépéssel egyre nehezebb lett őzünk.

A lőtt vadat megváltottam, mert édesanyám közelgő hatvanadik születésnapjára egy nem mindennapi meglepetés menüvel készülök, melynek így része lesz a most esett őz húsa is. Este, éhesen és átfagyva hazaérve még összedobtam egy őzmájat libazsíron pirítva, apósomtól kapott, eredeti erdélyi lilahagymával, fokhagymával és majoránnával. Nem mindennapi zárása lett ez a rögtönzött lakoma ennek a nem mindennapi vadász napnak.

Nótás Péter

Nótás Péter

Számomra a vadászat igazi szenvedély! A vadászat nem csak vadűzés és erdőzúgás; emberi kultúránk egyik legősibb eleme, s mint ilyen,... Még több

Észrevételed, kérdésed van?

Csapatunkat hobbi és intenzív szinten sportolók is alkotják. Így mi is átéltük, milyen kezdőnek lenni egy teljesen új mozgásforma kipróbálásakor, vagy új célokat kitűzve rendszeres sportolókká válni. Nyugodt szívvel írj nekünk, hiszen egy cipőben járunk​!​