Takarni, vagy nem takarni? – A lótakarótípusok áttekintése

A takarózás tőlünk nyugatabbra, Ausztriában, Németországban, Angliában teljesen természetes és sokkal elterjedtebb, mint nálunk. Sokféle van, és mindegyik más funkciót lát el. Ismerni kell őket és a használatuk helyes módját, mert különben többet lehet vele ártani, mint használni. Nade melyik mire való? Itt összefoglaltam Nektek!

Egyre hidegebb, néha már egyenesen csípős reggelekre ébredünk és az esték is hasonlóan hűvösek már. Véget ért a nyár, a nappalok egyre rövidebbek és ez hétről hétre egyre inkább így lesz. Tavaszig a meleg napsütésből alig néhány órát kapunk majd.

De a lovardákban az élet nem áll meg. A lovakat minden nap etetni, mozgatni kell. Az istállóban tartott lovak napi mozgatása különösen fontos, hiszen a mozgás hozzájárul az emésztőrendszer normális működéséhez, így elengedhetetlen a kólikás állapotok megelőzése érdekében. 

Ahogy a  lovas, úgy a ló is felkészül a télre. Míg a lovasok felveszik a megfelelő téli lovas ruházatot, lovaik vastag téli szőrt növesztenek maguknak. A ló, a többi állathoz hasonlóan, jelentős mennyiségű energiát fordít a téli hideggel szembeni védekezésre, mindezt pedig a számára biztosított megfelelő mennyiségű és minőségű takarmányból tudja előállítani. A lótartó felelőssége, hogy biztosítsa a lovának a megfelelő mennyiségű, összetételű és minőségű takarmányt.

A lovak fajtájától is függ, hogy milyen vastag téli szőrt növesztenek. Míg egy póni, igen vastag, tömött bundát képes növeszteni, más fajtákat, pl. az angol telivért, télen is aránylag vékony, rövid szőr borít. Míg a vastag bundájú pónik szinte még híznak is a télen, az érzékenyebb sportlovak, telivérek megfelelő takarmányozás mellett is fogyni kezdhetnek. Ennek az oka, hogy a takarmánnyal bevitt energiát saját hőmérsékletük megtartására fordítják. Tévhit, hogy a ló nem tud fázni. A fázó ló bőre hideg tapintású, szőrét felborzolja.

Mi a megoldás ilyen esetben?

Mit tegyünk lovunk érdekében, hogy a telet is egészségesen, jó kondícióban töltse?

Felmerül a kérdés, melyik istálló ilyenkor a jobb? A nyitott, angol bokszos vagy a zárt, talán még fűtésre is szükség van? Nyírjuk a lovunkat vagy ne? Takarózzuk a lovainkat vagy ne? Ha takarózzuk őket, akkor mikor, milyen takarót használjunk? A lovak takarózásáról bizony jó néhány eltérő nézet és vélemény kering a köztudatban. Ezeket rendszerezzük most, hogy mindenki tisztán lásson a lótakarók ügyében.

Azokat a lovakat, amik télen is jelentős igénybevételnek vannak kitéve, rendszeresen dolgoznak, versenyekre járnak, és ezek miatt gyakran megizzadnak, célszerű megnyírni. A nyíratlan szőrű, izzadt ló nehezen szárad meg, ezáltal könnyen megfázhat. Azzal viszont, hogy megnyírjuk lovainkat, megfosztjuk őket a „télikabátjuktól”. Innentől csak és kizárólag a mi feladatunk és felelősségünk biztosítani számukra a szükséges komfortot, őket a tél végéig takarózni kell!

A takarózás tőlünk nyugatabbra, Ausztriában, Németországban, Angliában teljesen természetes és sokkal elterjedtebb, mint nálunk. Ezekben az országokban szinte mindenki takarózza a lovát. Nem ritka az, amikor nagyobb hidegben több takaróban áll a ló. A takaróból sem mindegy, hogy mikor, melyiket, hányat és mekkorát használunk. Sokféle van, és mindegyik más funkciót lát el. Ismerni kell őket és a használatuk helyes módját, mert különben többet lehet vele ártani, mint használni.FGZ Automne Hiver

Mi a helyzet a nyíratlan lovakkal?

Vannak olyan lovak, akiknek nyíratlanul is szükségük van takaróra, mert a lovak fajtájától, kondíciójától is függ, hogy melyikük mekkora szőrt képes növeszteni a télre, mennyire tud védekezni a hideg ellen.

Mivel rengeteg féle takaró létezik a piacon, a következőkben foglaljuk őket egy átlátható rendszerbe!

Lássuk, milyen takarókat is szokás egymástól megkülönböztetni!

Polár takarók, istállótakarók, leszárító takarók

Polár takarót több célra is használhatunk. Jó szolgálatot tesz enyhe időben az istállóban, átmeneti takaróként, bár hátránya, hogy ráragad a szalma. Bemelegítéskor melegen tartja lovunk izmait, valamint a munka utáni lemozgatás alatt segít az izzadt, vizes ló szőrét megszárítani. Kínálatunkban direkt leszárítótakarók is szerepelnek, melyek ezt a feladatot töredékidő alatt képesek ellátni, ám vékony, sérülékeny anyaguk miatt másra nem használhatók.  A megázott vagy megizzadt ló nedves szőréből száraz törölközőként szívják fel a nedvességet, súlyukak akár a négyszeresét.

Az istállótakaró az, ami egész nap a lovon lehetAz istállótakarókat több csoportra oszthatjuk, a béleletlentől kezdve a bélés vastagsága, illetve a takaró anyaga szerint. Különböző vastagságú istállótakarókat gyártanak. Vastagságukat az határozza meg, hogy a takaró „hány grammos”, azaz négyzetméterenként hány gramm a tömege. Minél nagyobb ez a szám, annál melegebb a takaró. Azt is nézzük még, hány denes vászonból készült, minél több denes, annál sűrűbb és ellenállóbb a vászon. Az istállótakaró felel meg az emberi kabátnak. Ahogy egyre hidegebbre fordul az idő, úgy veszünk mi is magunkra egyre több pulóvert.

Ez a lónál sincs másképp, ezért gyártanak úgynevezett  alsótakarót, mely arra való, hogy az istállótakaró alá helyezzük fel a lóra. Vékonyabb istállótakaró is használható erre a célra. Amikor nap közben akár tíz fokkal is melegebb van, akkor először ezt az alsó takarót vesszük le a lóról. Figyelni kell a takarózott lovakra, mert ha nem vesszük le időben az adott takarót, a ló aláizzad és megfázhat.

Kültéri takarók, esőtakaró, munkatakaró

A lovakat télen is célszerű naponta karámozni, ezért létezik kültéri takaró is. A kültéri takaróknak szintén van béleletlen  változatuk is, illetve olyan, ami a ló egész nyakát védi, ezzel mintegy becsomagolva őt. Az ilyen takarók szabása lehetővé teszi, hogy a lovak szabadon mozoghassanak benne, anélkül, hogy a takaró mozgás közben elcsússzon. 

Létezik még direkt esőtakaró is, mely használható a kültéri, vagy az istállótakaró fölé helyezve karámozásnál, ez esetben védi előbbieket a szennyeződéstől is, vagy önmagában hirtelen nem várt időjárás változásnál például egy versenyen. Az esőtakarókat a széldzsekikhez hasonlíthatjuk, mert egy rétegű, általában nem lélegző anyag. Jól tartja a hőt is és kiválóan fogja a szelet, természetesen amellett, hogy teljesen vízálló.

Vannak olyan takarók is, amiket munkához terveztek, például téli tereplovagláshoz. Ezeket a takarókat a nyereg mögé/alá kell feltenni, és lényegében a ló veséjét védik.

A felsoroltakon kívül még létezik külön takaró jártatógépen való mozgatáshozez alkalmas még futószáras, illetve földi munkára, nyereg alatti használathoz azonban nem.

A takarókhoz különféle kiegészítők is kaphatók, melyeket a takaró alá lehet pluszban felhelyezni. Gyakran előfordul, hogy a takaró a ló vállát kidörzsöli, ezt előzheti meg az úgynevezett vállvédő. Ez kizárólag a ló mellkasát védő vékony anyag, olyan mint egy atlétatrikó, ami a heveder helyéig ér.

A takarók méretének kiválasztásakor tervezzük be az alsótakarókat is, esőtakarónak pedig célszerű egy kicsit nagyobbat venni.

Ezek voltak a takarók, nagyon röviden. Belátása szerint ki-ki döntse el, hogy takarózza-e a lovát vagy sem. Tudnotok kell viszont, hogy ha a hideg beálltával nekiálltatok takarózni a lovaitokat, akkor egész télen, következetesen használnotok kell a takarót! Ha szükséges, kérjétek az edzőtök tanácsát!

Vinnay Patrícia

Vinnay Patrícia

Az életemnek célt és igazi értelmet adó, abszolút „flow” érzést a nyeregben és a lovak mellett találtam meg. Frissen érettségizett,... Még több

Észrevételed, kérdésed van?

Csapatunkat hobbi és intenzív szinten sportolók is alkotják. Így mi is átéltük, milyen kezdőnek lenni egy teljesen új mozgásforma kipróbálásakor, vagy új célokat kitűzve rendszeres sportolókká válni. Nyugodt szívvel írj nekünk, hiszen egy cipőben járunk​!​