Testedre szabva

"Engedje le az ülést addig, hogy leérjen a lába, mert elesik!” Hányszor, de hányszor hallom ezt aggódó szülőktől, férjektől, „jobban ért hozzá, mert van kerékpárja” típusú, vásárláshoz magukkal hozott ügyeletes megmondóemberektől...

Hány, de hány ponton hibás ez az állítás… inkább bele sem kezdek a felsorolásba. Na jó, mégis, úgysem bírnám ki, nem úgy vagyok drótozva, hogy ordas tévedéseket annyiban hagyjak. 🙂 Jöjjön tehát pár alapelv, melyekre figyelve hatékonyabban, kényelmesebben használhatjuk kerékpárunkat.

Kezdjük a nyereggel. Ami nem ülés, hiszen olyan az autókban van, esetleg a csomagtartón, melybe gyermekünket ültetjük… A nyereggel kapcsolatban az első fontos dolog a magasság. Nem a földet kell elérnünk, eltekintve attól  az esettől, ha még nem töltöttük be a negyedik életévünket és futókerékpáron ülve ismerkedünk a lendülettel, gravitációval és azokkal az egzotikus kifejezésekkel, melyek apukánk száját hagyják el, mikor figyelmeztetése ellenére úgy döntünk, hogy mégsem állunk meg a járdaszegélynél…

6.nyereg

A helyes magassághoz a képlet rendkívül egyszerű: függőleges hajtókarállásnál térdünk maximum 2-3 fokos szögben hajlik.  Alacsonyabbra állítva guggolva hajtunk, ami kényelmetlen és fárasztó, ráadásul egészségtelen is: túl nagy nyomás nehezedik a lágy részekre. Persze, ha úgy ítéljük meg, hogy túl jól működik a prosztatánk és szeretnénk ha kicsit nehezebben menne a pisilés, akkor hajrá… Túl magasra állítva a csípőnk billeghet hajtás közben, ez ismét csak kényelmetlen és fájdalmas is. A kettő közt lesz jó. Hacsak nem hegyikerékpáron lejtőzünk, ez esetben a nyereg csak útban van. Fontos: a nyerget nem csak függőlegesen lehet tologatni, vízszintes pozícióját is meg lehet határozni :illesszünk térdkalácsunkra egy függőleges vonalat, akár egy cérnára kötött súly segítségével.
Ha a vonal a pedál tengelyét metszi, nyertünk.  Ezzel leszünk  a leghatékonyabbak. A harmadik opció, a dőlésszög pedig már csak kényelem kérdése: ne csússzunk előre és ne is nyomja a kényes részeket. Kezdjük vízszintes állással, pár km után érezni fogjuk, milyen irányba kell döntenünk.

A pedálról: nem teli talppal hajtunk, hacsak nem szeretjük, ha az említett testrész hamar elzsibbad. A pedál tengelyének a helye a lábujjaink mögötti párna alatt található. A cipőkön sem véletlenül kerül ide a stopli. Ismét csak az a fránya hegyikerékpár a kivétel, hiszen bizonyos szituációkban -mint pl. az említett lejtőzés, intenzívebb fékezés, éles kanyarok- lefelé feszített sarkunk kisebb eséllyel éri a talajt, ha a pedál a talpunk közepéhez közelít.

A harmadik pont, ahol testünk érintkezik a géppel, a kormány. Mind a fék, mind pedig a váltókar akkor van optimális pozícióban, ha fogásváltás nélkül tudjuk őket kezelni. Forgassuk őket tetszőlegesen a kormány tengelye körül, hogy elérjük a kívánt állapotot, sőt, jómagam a váltókart átrakom a fék másik oldalára,  a markolathoz közel. Ezáltal egyrészt a fékkaron pihenő mutatóujjam pont a kar végén a kampónál fekszik fel, ahol a legnagyobb erőkar található, másrészt, a váltót kezelő hüvelykujjam sem csak a kar végét nyomja, hanem teljesen  felfekszik az erre kialakított lapos felületen. Nem feltétlenül csak rövid ujjak esetén hasznos ez a húzás…

A fékkarról: a jobb darabokon állítható a távolság a markolathoz képest. Kinyújtott mutatóujjunk középső perce alatt simuló karral biztonságosan fékezhetünk bármilyen szituációban. Dőlésszögét célszerű úgy meghatározni, hogy mozgathatóra, de nem lötyögősre lazítjuk, majd abban a pozícióban állítjuk meg, mikor behúzva a kart, alkarunk és kézfejünk egy egyenest képez. Ne feledjük, a féket maximum két ujjal húzzuk, a jobb hidraulikus fékekhez pedig elegendő egyetlen ujj is, vagy eleve el sem fér rajta több. Főleg rázós terepen fontos, hogy minél több ujjunk a markolaton legyen.
A fenti tanácsokat tekintsétek alapelveknek és módosítsátok  saját ízlésetek szerint. Ne feledjétek, a kerékpározásban nincs olyan, hogy „csak így jó”, mindenki magának járja ki a leghasználhatóbb utat, melyhez, remélem sikerült támogatnom  az  első lépéseket.

Temészetesen várom a kommentekben az ellenérveket is, hiszen ahány ember, annyi testalkat és annyiféle megoldás.

Nagy Gábor

Nagy Gábor

Gyermekkoromban megérintett a forgó kerekek giroszkópikus hatása , a kétezres évek közepe óta pedig inkább életmódnak tekintem a bringákhoz fűződő... Még több

Észrevételed, kérdésed van?

Csapatunkat hobbi és intenzív szinten sportolók is alkotják. Így mi is átéltük, milyen kezdőnek lenni egy teljesen új mozgásforma kipróbálásakor, vagy új célokat kitűzve rendszeres sportolókká válni. Nyugodt szívvel írj nekünk, hiszen egy cipőben járunk​!​